Neves focimeccset játszottak Nagy-Britanniában: mindenkit ugyanúgy hívtak rajta a szereplők közül, de feltehetően a közönségből is akadt jó pár rokon és névrokon.
A mérkőzés közvetítése feltehetően az őrületbe kergetett volna minden kommentátort, mivel minden játékos mezén a Bungay név állt. A bírót szintén Bungaynak hívták, csakúgy mint a partjelzőket, de még a készenléti orvost is. Ha valaki rádión át figyelte volna a meccset, nagyjából ezt halhatta volna: „Bungaynél a labda, hosszan indítja Bungayt, de elveszi tőle Bungay, középre ível Bungaynak, akinek viszont rövid, így Bungay szerzi meg…”
A suffolki Bungay nevű település focipályája volt ennyire Bungay-gazdag, holott a név az egyik legritkább Nagy-Britanniában, mindössze 455 embert hívnak Bungaynek, milliónként 12-t. Ez adta az ötletet, hogy megszervezzék a világ első focimeccsét, amelyen mindenkinek azonos a családneve. A kezdeményezés nemzetközi lett, így aztán érkeztek Suffolkba Ausztráliából és az Egyesült Államokból is Bungayek. A csapatok vegyes neműek voltak és a játékosok életkora is meglehetősen változatos.
A végeredmény Bungay : Bungay = 6 : 6 – adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.
A két Bungay-csapat azért különbözött is: az egyik kék, a másik vörös mezben játszott.
