A Nézőpont Intézet által megkérdezettek többsége szerint Magyarországon biztosított a sajtószabadság a médiatörvény hatályba lépése után is, a jogszabály megítélése azonban megosztotta a válaszadókat.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából kiderül: a megkérdezett 57 százaléka úgy látja, „teljes mértékben” vagy „inkább”, de biztosítva van Magyarországon a sajtószabadság. A válaszadók 30 százaléka érzi veszélyben a sajtószabadságot. A közvélemény-kutató szerint érdekes, hogy az MSZP-tábor harmada (35 százalék) sem félti a sajtó szabadságát, viszont a kormánypárt bázisának ötöde (21 százalék) inkább szkeptikus.
„Igaz, utóbbiak körében nem bizonyítható, hogy az aggodalom az új médiatörvényre vezethető vissza. A belföldi és a nemzetközi kritikák tehát a magyarok többségét nem győzték meg” – írják.
A médiaszabályozás elemeivel kapcsolatban a megkérdezettek 91 százaléka egyetért a közéleti műsorok kiegyensúlyozottságának elvével, 90 százaléka pedig büntetné a sajtót az emberi méltóság megsértése esetén. 85 százalékuk a törvénnyel összhangban szigorítaná a korhatárjelöléseket, 93 százalékuk pedig a megszakított műsornál hangosabb reklámokat is tiltaná. A választók körében a szinkronizálás helyett szorgalmazott feliratozás a legvitatottabb, ezzel alig minden harmadik (36 százalék) megkérdezett ért egyet – olvasható a felmérésben.
Magát a médiatörvényt a válaszadók 10 százaléka tartotta teljes mértékben jónak, 20 százalék inkább jónak, 27 százalék inkább rossznak, 12 százalék pedig teljes mértékben rossznak; 31 százalékuk nem tudott vagy nem akart véleményt mondani a jogszabályról. A Nézőpont Intézet szerint mindez alighanem a magyarok konfliktuskerülő attitűdjeit tükrözi.
A közvélemény-kutatás adatfelvétele január 17-22. között ezer ember telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán készült.
