A pécsi polgárok szavazatai alapján Gulácsi János kézműves kisiparosnak ítélte oda az immár 12. alkalommal átadott Tüke-díjat a Tüke Alapítvány kuratóriuma.
Az elismerést Habsburg György főherceg – a Tüke Alapítvány tiszteletbeli elnöke – nyújtotta át a Dóm Kőtárban szerdán. Azt megelőzően a székesegyházban Garadnay Balázs kanonok celebrált ünnepi szentmisét.
Halmos Gábor, az alapítvány kurátora Gulácsi méltatása során kiemelte, hogy az 1940-es születésű kézművesmester iskoláinak elvégzése után István-akna villamos üzemrészében, villanyszerelő szakmunkásként kezdett dolgozni, ahol korán megmutatkozott szakmai rátermettsége. Gulácsi ismereteit ezután is folyamatos képzéssel és önképzéssel fejlesztette, 1964-ben a város legfiatalabb villanyszerelő mestere lett, 1965-ben pedig a Zipernowsky technikumban erősáramú, majd műszertechnikusi képesítést szerzett.
Évekkel később úgy döntött, hogy szakmai ismereteit más területen hasznosítja. Kisiparosként a toronyórák és templomi harangok mechanikai működtetésének elektronikussá alakításával kezdett foglalkozni.
Saját tervezésű és gyártású haranghajtóművei és toronyórái hazánkban és a határokon túl több mint 400 toronyban működnek, több mint 50 éve hibátlanul. Különleges technikai megoldás az általa kifejlesztett digitális óraszerkezet is.
1983-ban a Pécsi Városvédő és Városszépítő Egyesület tagjaként felújította és modernizálta a városháza toronyóráját, később pedig az ezredforduló alkalmából ebbe a toronyórába építette be a Kircsi László zeneszerző által komponált zeneszámot, amely az ezredforduló éjszakáján szólalt meg először, és a mai napig hallható.
Továbbá a Bachmann Zoltán építész által tervezett liftező Szent Bertalan-harangtorony egyedülálló harangozó berendezésének kialakítása is az ő nevéhez fűződik, valamint a pécsi zsinagóga szintén különleges – a helyi és a jeruzsálemi időt egyszerre mutató – óraszerkezetét is ő tervezte.
Gulácsi János rövid beszédének elején megköszönte feleségének és fiának, akik segítették munkájában, nyugodt és békés családi légkört teremtettek a dolgos órákhoz, és mindig levették a nem kívánatos terheket válláról. Ezután megköszönte az elismerést munkatársai nevében is, hisz – mint mondta – tartalmas életművének munkái nélkülük nem jöhettek volna létre. Gulácsi végezetül felidézte Pécs híres iparosainak munkásságát, akik – mint például a Zsolnay-k – nagyban inspirálták az alkotómunkában, majd végezetül kiemelte, hogy ez a díj talán felhívja a város figyelmét ismeretlen, vagy csak mellőzött iparostársaira, akik szintén méltók az elismerésre.
Habsburg György az eseményt záró beszédében elmondta, hogy a Tüke-díj 11 év után is töretlen népszerűségnek örvend a pécsiek körében, létrehozásával pedig egy olyan hagyományt sikerült teremteni, amelyet elfogadtak, megtartanak a pécsiek, akik a patriotizmus legszebb hagyományai szerint szeretik és tisztelik saját- és szomszédaik kultúráját is. A Tüke-díj ennek megtestesítője, ami erősíti a városlakók kulturális biztonságát és békéjét.
A díjat minden évben azoknak ítélik oda a pécsiek szavazatai alapján, akik a város fejlődéséhez példamutató tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárultak. Az elismerést 2004 óta osztják ki. 1780. január 21-én Mária Terézia királynő a kancelláriában kiállíttatta a Pécs városának szóló királyi privilégiumlevelet. Pécs szabad királyi rangra való emelésének napjára emlékezve nyújtják át e napon a díjat.
