Szombaton indul útjára a Sencsou-9 (Shenzhou-9) űrhajó három űrhajóssal, köztük egy nővel a fedélzetén, hogy végrehajtsa Kína első kézi vezérlésű dokkolását a Föld körül keringő Tienkung-1 (Tiangong-1) űrállomásmodullal.
Az automatikus dokkolás sikeres próbáját tavaly hajtották végre a Sencsou-8-cal. A mostani kísérlet egyszerre próbája az űrhajósoknak, az űrhajónak és az alkalmazott technikáknak – közölte Vu Ping (Wu Ping), a kínai űrprogram szóvivője pénteken.
Mint mondta, a feladat a folytatás szempontjából kulcsfontosságú, mivel a kézi vezérlés pontossága mellett a működtetés részleteire, az űrhajósok érzékenységére, valamint az űrhajó irányítási rendszerére vonatkozó információkhoz juthatnak.
Ez lesz az első alkalom, hogy kínai űrhajósok egy Föld körül keringő űreszközre szállnak át.
Vu elmondása szerint a kísérleti űrállomásmodul most vizsgázik azzal kapcsolatban is, hogy adott körülmények között mennyire ideális a munkavégzésre, mennyire szolgálja ki az űrhajósokat, akik közül ketten tartózkodnak majd rajta. Harmadik társuk – biztonsági okokból – az űrhajón marad.
A programnak első ízben válik szereplőjévé egy űrhajósnő, ami azt is jelenti, hogy a küldetés valamennyi műszaki, kiszolgáló, biztonsági elemét, egészségügyi körülményeit e speciális szempont alapján is megfigyelik.
A Sencsou-9 legénységének női tagja, Liu Jang (Liu Yang) 33 éves, a kínai Népi Felszabadító Hadsereg őrnagya, aki csaknem 1700 repülési órát teljesített a légierőnél. Őt 2010 májusában választották ki űrhajósjelöltnek.
Két férfitársa, Csing Haj-pong (Jing Haipeng), a parancsnok, aki másodízben járja meg az űrt és Liu Vang (Liu Wang), aki 1998 óta készül az űrutazásra. Csing 46, Liu pedig 43 éves.
Az űrhajósok tíz napot töltenek majd az űrben, ahol egészségügyi, űrtechnikai kísérleteket végeznek, hogy az eredmények birtokában a jövőben az űrállomáson hosszabb idejű tartózkodás is lehetővé váljon.
Kína 2016-ra szeretné megépíteni önálló űrlaboratóriumát, 2020 körül pedig már az űrhajósok fogadására alkalmas, 60 tonnásra tervezett űrállomását kívánja működésbe hozni.
Kína, a volt Szovjetunió és az Egyesült Államok után – harmadik országként – először 2003-ban küldött saját területéről, saját fejlesztésű űreszközzel embert a világűrbe.
