Nőtt a bűnözés, és nőtt az ügyészség költségvetése, létszáma – derül ki Polt Péter legfőbb ügyész 2011-es évről szóló parlamenti beszámolójából.
A regisztrált bűncselekmények száma az elmúlt évtizedben hullámzott, de 2002-től 2011-ig összességében több mint 30 ezerrel, 420 ezerről, 451 ezerrel emelkedett, amely mintegy 7 százalékos növekedés. Ebben az évtizedben a legalacsonyabb, 394 ezer 2009-ben volt, a következő évben pedig 447 ezer. Az ügyészi kar ugyanakkor tíz év alatt több mint harmadával, 1.307 főről 1.786-re gyarapodott, csakúgy mint az ügyforgalom, amely 800 ezerről 1,1 millió fölé emelkedett – tartalmazza a napokban az Országgyűléshez beterjesztett dokumentum, amely a vádhatóság költségvetéséről 2007-től közöl adatokat. E szerint az előirányzat négy év alatt 29 milliárdról 32 milliárdra nőtt.
Az ügyészségi költségvetés növekedése az előző évhez képest is 12,5 százalék, 3,5 milliárd forint volt 2011-ben. Ennek oka a beszámoló szerint nagyrészt az az alkotmánybírósági döntés volt, amely tavaly év elejétől kötelezővé tette a büntető bírósági tárgyalásokon az ügyészi részvételt. Az ezzel összefüggő többletfeladatok ellátásához szükséges létszámfejlesztés 2,5 milliárd forintot emésztett fel. További egymilliárdba került a korrupció elleni és más, a közélet tisztaságát sértő, valamint a hivatali bűncselekményekkel szembeni küzdelem jelentős részének kizárólagos ügyészségi hatáskörbe kerülése.
A teljes költségvetési előirányzat nagyobbik része, 20,5 milliárd forint személyi juttatásokat fedezett, amelyből „jutalom 1.964,2 millió forint, jubileumi jutalom 430,8 millió forint” volt tavaly az ügyészségen.
A Legfőbb Ügyészség irányítása alá 2011-ben az öt, ítélőtáblák mellett működő fellebbviteli főügyészség mellett 21 főügyészség tartozott: 19 megyei, a fővárosi és Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A fővárosban és a megyékben 137 helyi ügyészség működött.
Az összbűnözés alakulásával kapcsolatban a beszámoló megállapítja: 2011-ben az előző évekhez képest „némi emelkedést mutat, ez azonban nem változtat a bűnözés – az elmúlt hosszabb időszak átlagában megmutatkozó – konszolidálódásán”. A korábbi évek adataihoz képest a bűncselekmények számának csökkenése megállt.
A bűnözés szerkezeti megoszlására jellemző, hogy a személy elleni bűncselekmények száma 27 ezer körüli, ezen belül tavaly 142 emberölés történt az előző évi 133-mal szemben. A vagyon elleni bűncselekmények száma mintegy negyedmillió, ez az összes bűncselekmény több mint fele.
Évek óta határozottan csökken a közlekedési bűncselekmények száma: 2008-ban 19 és fél ezer, 2009-ben 18 ezer, 2010-ben 16 ezer, tavaly 14 ezer volt. Ezen belül az ittas vezetések száma is tartósan csökken, 2008-ban még 11 és félezer volt, tavaly ennek több mint harmadával, négyezerrel kevesebb. Ennek ellenére tavaly még mindig 638 ember veszítette életét az utakon.
Egy év alatt több mint felével emelkedett az ismertté vált gazdasági bűncselekmények száma. Tavaly 32.490 volt, 2010-ben 21.119. „Ez mind az összes bűncselekményhez viszonyított arányát (7,2 százalék), mind az előfordulási számát tekintve az elmúlt húsz év legmagasabb nagyságrendjét mutatja” – olvasható a legfőbb ügyész beszámolójában.
Az előzetes letartóztatásokat a nyomozó hatóságok előterjesztése alapján az ügyészség indítványozza a bíróságokon, amelyek aztán döntenek a kényszerintézkedés elrendeléséről. 2011-ben 7 és félezer előterjesztés érkezett az ügyészségekre, ebből mintegy hatezer esetben, 80 százalékban továbbították az aktát a bíróságokhoz, amelyek több mint 90 százalékban elrendelték az előzetes letartóztatást.
Mintegy 130 ezer ügyet kellett vádemelésre alkalmasság szempontjából megvizsgálniuk az ügyészeknek 2011-ben, és hozzávetőleg minden második esetben emeltek vádat. A többi ügyben megszüntették a nyomozást, elhalasztották a vádemelést, vagy egyéb intézkedést tettek. Az ügyészi döntések 80 százaléka 30 napon belül, 15 százaléka 30 és 60 nap között született meg. Több mint félszázezer büntetőügy, csaknem 70 ezer vádlott került tavaly a bíróságokra.
Az ítélkezési gyakorlattal kapcsolatban az ügyészségi beszámoló úgy fogalmaz: „a bíróságok által kiszabott büntetések és intézkedések megoszlásának aránya – a büntetési rendszer átalakítása ellenére – lényegében évek óta változatlan”.
A legsúlyosabb joghátránnyal, életfogytiglannal tavaly 10 vádlottat sújtott a bíróság. Ez az előző évi 25-höz képest csökkenés, azonban az utóbbi 5 év átlagának megfelelő. Szabadságvesztést tavaly a terheltek 36,3 százaléka kapott az előző évi 33,9 százalékkal szemben. Ezen belül évek óta körülbelül a szabadságvesztések egyharmada letöltendő, kétharmada viszont végrehajtásában felfüggesztett. Az elítéltek több mint tíz százalékát sújtották tavaly közérdekű munkával, a pénzbüntetésre ítéltek aránya 26 százalék volt, 2010-ben viszont 33 százalék.
Ez utóbbi „tendencia kialakulásában meghatározó szerepe van annak a jogszabályváltozásnak, amely az egy napi tételnek megfelelő összeget jelentősen megemelte. Figyelemmel arra, hogy a pénzbüntetés az érintett terheltek egy részével szemben kizárólag szabadságvesztésre történő átváltoztatással hajtható végre, a bíróságok más joghátrány alkalmazását választják” – tartalmazza a legfőbb ügyész beszámolója, amely rögzíti azt is: „a váderedményesség évek óta kedvező: 96,8 százalék”.
A múlt év utolsó napján fogva tartott 17.210 ember közül 4.875 volt előzetesen letartóztatott, közülük 2.552 ember 6 hónapnál hosszabb ideje.
A KNYF hét bíró és egy ügyész esetében kezdeményezte a mentelmi jog felfüggesztését, amely valamennyi esetben eredményre vezetett.
A legfőbb ügyész beszámolója az Országgyűlés honlapján, a http://www.parlament.hu/irom39/06851/06851.pdf címen olvasható.
