A magyarság kivételes szabadságvágyáról beszélt Boross Péter volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke a nemzeti gyásznap alkalmából szombaton Budapesten, a Rákoskeresztúri új köztemetőben tartott megemlékezésen.
Nincs még egy nép a környezetünkben, amely annyiszor kelt volna fel reménytelenül a szabadságért, mint a magyar – jelentette ki Boross Péter a Nemzeti Gyászparkban a Nemzeti Örökség Intézete, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és a Szabadságharcosokért Közalapítvány közös rendezvényén.
A közalapítvány elnöke úgy fogalmazott: amikor az elnyomás, az „idegenesség” eluralkodik, akkor gyönyörű szabadságharcokkal ékesítjük történelmünket. Hozzátette: ez történt 1956. október 23-án is, amikor „felrobbant a nemzet lelkében” a szabadságvágy.
A másik fontos történelmi tapasztalatnak azt nevezte, hogy „csak magunkra számíthatunk”. Ezt erősíti a Rákóczi-szabadságharc, 1848-49 emlékezete, és ezt erősítik az 1956-ban történtek is, amikor „a Nyugat sietett megnyugtatni a Szovjetuniót”, hogy nincsenek érdekei Magyarországon. Semmilyen nagy súlyú tiltakozás vagy az agresszor elleni embargó nem volt – fűzte hozzá.
Vagyis – folytatta – „soha ne számítsunk arra”, hogy bármely hatalom felvállalja az érdekeinket, ha azok nem esnek egybe az övéivel.
Arról is szólt, hogy egyre többen vannak azok, akik számára 1956 már csak történelem, és egyre inkább azzá válik. Ezért „kötelességünk újra és újra megemlékezni és utódainkra ráhagyni” ezt az emlékezetet. „Kötelességünk megteremteni” a feltételeit annak, hogy a következő generációk se felejtsék el a hősöket és tisztelegjenek előttük – mondta. Ugyanakkor kötelessége minden magyarnak felemelni a szavát, ha a mártíromságot nem tisztelő hangok erősödnek fel – fűzte hozzá.
Mint mondta, szilárdnak kell lennünk abban, hogy arra neveljük az utódainkat, hogy a haza minden előtt.
A volt miniszterelnök az ünnepség végén fejet hajtott a halott forradalmárt jelképező nyitott sírnál, majd a megemlékezés résztvevői elhelyezték koszorúikat. Az ’56-os szervezetek mellett koszorúztak a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, a Honvéd Vezérkar, a fővárosi önkormányzat, a Fidelitas és az LMP képviselői.
