Előző cikkünkben a korai nyelvtanulás fontosságára hívtuk fel a figyelmet. Most a másik szélsőséges korosztályt vesszük górcső alá. Hogyan tanuljunk idegen nyelvet, ha már jócskán elmúltunk 18 évesek?
Önállóan vagy csoportban
Amikor valaki felnőtt fejjel elhatározza, hogy nekiáll idegen nyelvet tanulni, az első dolog, amit el kell döntenie, hogy magántanárhoz vagy nyelviskolába akar-e beíratkozni. Természetesen az óradíjak és a tanfolyam árak jelentősen befolyásolják a tanulni vágyókat, de ha igazán komolyak a szándékaink, jobban tesszük, ha a sikeresség szempontjából is mérlegelünk.
Az alapvető sztereotípia általában az, hogy ha nagyon meg akarunk tanulni egy nyelvet, akkor jobban járunk a magántanárral. Ám ez így, ebben a formában nem igaz – mondja Dévai Márta nyelvtanár.
– Sokan abból indulnak ki, hogy egy magánórán negyvenöt percen keresztül csak velük foglalkozik a tanár. Ez valóban így igaz, de ez önmagában nem szempont. A nyelv ugyanis élő dolog, ahol a szabályok és a nyelvtan megtanulásán túl a kommunikáción van a legnagyobb hangsúly.
Vagyis hiába magoljuk be az elejétől a végéig a szótárt, azzal nem megyünk sokra. A lényeg, hogy tudjuk használni a nyelvet. Ezt pedig akkor érjük el a legkönnyebben, ha 6-8 fős, maximum 10 fős csoportokban dolgozunk egy nyelvtanár vezetésével.
Több résztvevő esetén ugyanis sokkal több dialógusra, szituációra van lehetőség, a csapat több irányból fel tud dolgozni egy bizonyos feladatot, a kisebb csoportmunka segítségével pedig részképességek fejlesztésére is lehetőség van. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy nemcsak abból tanulhatunk, amit mi mondunk, hanem abból is, hogy hallunk másokat beszélni, adott esetben hibázni.
– Nem azt akarom mondani, hogy nincs szükség egyszemélyes órákra, mert ez nem igaz. Amikor nyelvvizsga előtt állunk, és már a célegyenesben vagyunk, akkor mindenképpen érdemes 4-5 privát órát venni – teszi hozzá Dévai Márta.
Egzakt számok és csodavárás
A gyerekekhez képest a felnőttek talán abban különböznek a leginkább, hogy egy bizonyos kor után már annyira eredményorientáltak lesznek, hogy csak a cél érdekli őket. Ha elkezdenek nyelvet tanulni, ami manapság főleg a külföldi munkavállalás miatt fordul elő, akkor természetesen minél előbb, minél jobb eredményt szeretnének elérni. Nem azt kérdezik, hogy milyen módszerrel fognak tanulni, milyen hatékonyan fognak tanulni, hogy néz majd ki egy tanóra, hanem mindenki azt akarja tudni, hogy hány alkalom szükséges például a középfokú nyelvvizsgához.
– Nyilván fel kell tenni ezeket a kérdéseket is, mert fontosak, de választ rájuk csak hozzávetőlegesen lehet adni. Ezt ahhoz hasonlíthatnánk, hogy azt sem tudjuk előre pontosan megmondani, hogy egy újszülött mikor kezd majd el beszélni – mondja Czirkos Orsolya, a Katedra nyelviskola pécsi vezetője.
– Fontosak az egyéni képességek , továbbá az, hogy ki mennyi időt fordít a tanulásra, illetve mennyi pluszenergiát fektet az adott idegen nyelv megismerésébe, ezek függvényében pedig változó, hogy ki mikor jut el alap-, közép-, illetve felsőfokú szintre.
A másik tévhit: egy intenzív nyelvtanfolyam garancia arra, hogy megtanulunk németül vagy angolul. A nyelvtanárok tapasztalata az, hogy sokan ebben a hiszemben íratkoznak be a kurzusokra. Sok felnőtt egyenesen azt várja, hogy a szájába repül a sült galamb, és különösebb energiabefektetés nélkül megszerez majd egy nyelvvizsgát.
A nyelvtanfolyamokon általában a kommunikációra helyezik a hangsúlyt, hiszen a beszédhez egyenrangú partnerekre van szükség, és otthon sokkal nehezebb megfelelő környezetet biztosítani ehhez. Természetesen megtanítják a nyelvtant is, de a szabályok begyakorlását otthon kell folytatnunk. Erre nem elég hetente kétszer három óra, ami mondjuk egy tanfolyam heti időbeosztása.
Szótanulás, az örök mumus
Valószínűleg sokak nevében kijelenthető, hogy az idegen szavak elsajátítása a tanulók vörös posztója. Kevés olyan ember van, aki szeret és tud is magolni. A rossz hír az, hogy ez elkerülhetetlen, ám létezik néhány trükk és praktika, amivel megkönnyíthető a bevésődés.
– A nyelvtanárok által javasolt egyik legjobb módszer, ha úgynevezett szókártyákkal gyakorolunk. Ilyeneket vásárolhatunk készen, de akár magunk is elkészíthetjük őket (így még többet tanulunk). A kártyák egyik felén az idegen nyelvű szó van, a másik oldalon pedig a magyarázata, szintén az adott nyelven. Ezekkel számtalan játékot játszhatunk: Activityt, Tabut, de akár memóriajátékot is. Önállóan vagy csoportban is jól alkalmazható.
– Sokan esküsznek a cetlizős módszerre, azaz post-itokkal ragasztgatják körbe a lakást. A tárgyakra ráírják az idegen nyelvű jelentéseiket vagy kisebb felszólításokat. A tükörre például németül, hogy der Spiegel, alá pedig egy felszólítást: Putze dir die Zähne! (Moss fogat!), így sokkal könnyebben megjegyezzük a szavakat, és szituációhoz is tudjuk rendelni.
– Aki elkezdett nyelvet tanulni, járjon nyitott szemmel, vannak különféle drogériák, élelmiszerüzletek, ahol minden termék német nyelven van megszövegezve. Ezeket is érdemes olvasgatni, nézegetni, és a doboz tartalmát társítani a leírt szavakhoz.
– Szintén a szavak bevésődését segíti, ha átállítjuk a telefonunkat az adott nyelvre, esetleg a számítógépünk kezdőlapját.
– Az idegen nyelvű filmek nézése mellett olvassunk cikkeket, hallgassunk külföldi híradásokat!
[frame]
Bátorság!
A felnőttkori nyelvtanulás sikerességét sokszor saját magunk hátráltatjuk – mondja a Katedra Nyelviskola vezetője. Bátortalanok, zárkózottak és görcsösek vagyunk, a játékosságot pedig teljesen elutasítjuk. Legtöbbünknek például komoly problémát okoz, ha egy feladat erejéig a megszokott székünkből át kellene ülnünk egy másik csoporttársunk mellé.
De olyan is gyakran előfordul, hogy a nyelviskola felajánl a hezitáló illetőnek egy próbaórát egy már jó ideje futó csoportban, ám ő mégsem él a lehetőséggel, mert fél beülni egy csapat ismeretlen, már összeszokott ember közé.[/frame]
