Több ponton is támogatja a Pécsett működő másfél ezer civil szervezet, egyesület, alapítvány működését az önkormányzat. Mint azt Kővári János egy szerdai sajtóbeszélgetésen elmondta, a jövő szempontjából meghatározó, a civilek bevonásával készülő stratégia mentén képzeli el a vezetés a pécsiekkel való közös munkát.
A civilekkel kapcsolatos városházi elképzelésekről a párbeszéd előmozdítása érdekében meghirdetett „Beszéljük meg!” című sajtóbeszélgetés-sorozatán tájékoztatott az Összefogás Pécsért Egyesület frakcióvezetője. Mint mondta, Páva Zsolt programjába jól illeszkednek szervezetük elképzelései, ezért a vezetés is befogadta a civilekkel kapcsolatos terveiket.
Kővári János szerint az elmúlt években méltatlanul bánt a szocialista városvezetés a politikán kívüli szereplőkkel. Példaként említette, hogy a szervezetek kezdeményezéseit nem támogatták, politikai alapon ment a támogatások elosztása, s még a kulturális főváros programból is kiszorították őket. Ennek, mint mondta, véget kell vetni, ezért a jövőben egy konkrét stratégia mentén, megerősített városházi apparátussal foglalkoznak a kívülről jövő kezdeményezésekkel.
Elmondta: három ponton kapnak nagyobb teret a civilek a jövőben. Elsőként a civil koncepciót említette. A ma még vitaanyagnak számító iratot a hónap során a civil szervezetek képviselőivel közösen öntik végső formába, ezért közzétették a Civil Közösségek Háza honlapján is.
Ebben a következő 10-20 évet meghatározó stratégiát vázolnak majd. Célja, hogy a városban működő másfél ezer civil szervezet a jelenleginél nagyobb beleszólást kapjon az önkormányzat döntéseibe, finanszírozásuk megoldottá váljon, kezdeményezéseik nyitott fülekre találjanak a városházán.
Az ÖPE szerint a közvetlenebb kapcsolat miatt minden városrészben szükség lenne részönkormányzatok létrehozására. Első körben a meglévő nyolc mellé Patacson és Árpádvárosban is felállnak a testületek. Kővári János elmondta, a tagok az adott városrészekben élő civilek, így nagyobb rálátásuk van a problémákra, tisztában vannak az elvégzendő feladatokkal, így sikeresen tudják segíteni a közgyűlés munkáját is.
Kővári János harmadikként a közművelődési megállapodásokról tett említést. Elmondta: egy olyan civil háló „megszövését” indítják el, amellyel segélyszolgálati, kulturális, és munkahelyek teremtésére alkalmas tevékenységeket adnak át a szervezeteknek. A működésükhöz önkormányzati forrást is rendelnek, mondta, és segítenek a pályázatok írásában is.
