A szocialista párt kongresszusa szombaton olyan nyitott, demokratikus, baloldali néppártként határozta meg az MSZP-t, amely a politikai és szervezeti önállóság tiszteletben tartásával sokszínű, érték- és programalapú szövetségkötésre készül az Orbán-kormány leváltásában érdekelt pártokkal, mozgalmakkal és civil szervezetekkel.
Rögzítették továbbá, hogy az MSZP nem vált nevet. A testület emellett kétharmados többséggel úgy döntött: felkéri a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platformot, hogy fontolja meg pártszavazási kezdeményezésének visszavonását. A volt miniszterelnök azt mondta, megfontolják, de arról is beszélt, hogy bár a kongresszuson kisebbségbe kerültek, azon kell dolgozni, „hogy a kisebbségből többség legyen”.
Mesterházy Attila pártelnök a testület ülését követően hangsúlyozta: a 94 százalékos támogatottsággal elfogadott határozat értelmében nem az MSZP-n belül akarják integrálni az Orbán-kormánnyal elégedetlen liberális és konzervatív embereket, ugyanakkor minden olyan szövetségre hajlandók, amelynek eredményeként 2014-ben le tudják váltani a kormányt.
Azt mondta: örül, hogy az elmúlt hetek vitái után lényegében konszenzusra jutottak, és beteljesült az Egység Magyarországért elnevezésű kongresszus mottója. Hozzátette: a titkos voksoláson több mint háromszáz küldött közül csak 15-en szavaztak nemmel, ennél pedig a Demokratikus Koalíció tagjai jóval nagyobb számban voltak jelen, vagyis többségük ugyancsak egyetértett a határozattal, amelyet Gyurcsány Ferenc újságíróknak nyilatkozva jó kompromisszumnak nevezett, kiemelve: fontos volt számukra, hogy az MSZP nyitott baloldali pártként határozza meg magát, és ne akarjon balra fordulni.
Az elfogadott dokumentum kimondja, hogy az MSZP az európai szociáldemokrácia értékei alapján a kor kihívásainak megfelelő, progresszív, felelős, modern baloldali politikát akar folytatni, és továbbra is Magyar Szocialista Párt néven kíván működni.
A határozatban a kongresszus felszólítja az alapszabály-szerkesztő bizottságot, tegyen javaslatot arra, hogy a szigorúbb etikai normákat érvényesíthessék, a párt gazdálkodása átláthatóbb, működése hatékonyabb legyen, valamint tegye lehetővé, hogy szigorúbban szabályozzák az összeférhetetlenséget, illetve hogy biztosítsák a párttagok és szimpatizánsok aktívabb részvételét. Mindez Gyurcsány Ferenc szerint nagyobb részt egybeesik a Demokratikus Koalíció céljaival.
Ugyanakkor a határozat arra hívja fel a szocialista párt tagjait, szervezeteit és testületeit, hogy határozottan lépjenek fel azokkal szemben, akik veszélyeztetik az MSZP egységét és választói megítélését, valamint rögzíti, hogy a magánvélemények nyilvánosság előtti megfogalmazását, a nyilvánosságon keresztül megvívott személyes vitákat súlyos etikai vétségnek tekintik.
Mesterházy Attila arról is beszámolt, hogy a kongresszus ellenszavazat nélkül fogadta el az Orbán-kormány elmúlt évét bíráló politikai nyilatkozatot. Eszerint a kormány „antidemokratikus, nemzet- és társadalomellenes politikája (…) kilátástalanságba és bizonytalanságba kergeti az embereket, és veszélybe sodorja Magyarország jövőjét”, intézkedései nyomán pedig demokratikus, gazdasági és szociális válság alakult ki.
Nem volt ugyanakkor egyetértés a Gyurcsány-platform pártszavazási kezdeményezésének megítélésével kapcsolatban. Végül a küldöttek kétharmada támogatta azt a sajtóértesülések szerint Baja Ferenc által felvetett javaslatot, amely az egyebek mellett közvetlen pártelnökválasztást szorgalmazó népszavazási kezdeményezése visszavonását kérte a Demokratikus Koalíciótól.
Gyurcsány Ferenc a kongresszust követően elmondta: meglepte a javaslat, mivel előzőleg az a megállapodás született, hogy ha platformja befejezi a pártszavazás kiírását célzó aláírásgyűjtést, az elnökség kezdeményezi a voksolás kiírását, s ez így is történt. A volt kormányfő úgy fogalmazott: azt látja, hogy ezt a megállapodást most „valakik nem akarják betartani”, ennek ellenére megfontolják a kongresszus kérését. A választmány korábbi döntése alapján a pártszavazás jövő szerdán kezdődne, azaz a Demokratikus Koalíciónak három napja maradt a döntésre.
A volt kormányfő ismét megerősítette: támogatóival együtt marad a szocialista pártban. Szerinte jelenleg az MSZP tizenöt tagú elnökségéből legfeljebb ketten, a megyei elnökök közül hárman-négyen állnak mellette, míg a frakcióban, „ha megfeszítik magukat”, tíz fölé kerülhet azoknak a száma, akik egyetértenek vele. Ugyanakkor úgy fogalmazott: „a kongresszuson egyharmad, a párttagoknak talán a fele” támogatja, majd megjegyezte, azért kell dolgozni, hogy a kisebbségből többség legyen.
Mesterházy Attila pártelnök kérdésre válaszolva úgy reagált a volt miniszterelnök szavaira: nem rúgták fel a megállapodást, a kongresszus az MSZP legfőbb döntéshozó fóruma, mégse kötelező érvényű határozatot, hanem udvarias kérést intéztek a Demokratikus Koalícióhoz.
Gyurcsány Ferenc emellett azt is ismertette, hogy a kongresszuson nem született olyan határozati javaslat, amely arra kérte volna, hogy hozza nyilvánosságra azoknak a nevét, akik feltételezése szerint kiszivárogtatták az őszödi beszédet.
Az őszödi beszéd 2006. szeptember 17-én került napvilágra, amikor a Magyar Rádió részleteket közölt belőle. A beszéd a szocialisták 2006-os választási győzelme után, az MSZP-frakció május 26-i balatonőszödi zárt ülésén hangzott el, de azt máig nem tudni, ki készítette és ki szivárogtatta ki a hangfelvételt. A felvételen Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök többek között azt mondta: „Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, amit mi csináltunk.”
