Nyőgéri Lajos körül az elmúlt hetekben forrt a levegő. Méltatlansági eljárást kezdeményeztek ellene és újra elővették azt az ügyet, amelynek nyomán rágalmazás miatt próbára bocsátotta a bíróság tíz évvel ezelőtt. Ezekről, és fő területéről, a szociálpolitikáról kérdeztük némi évértékelő jelleggel Pécs alpolgármesterét. Nyőgéri Lajos mellett a város másik két alpolgármesterével, Ruzsa Csabával és Zag Gáborral is készítünk interjút, amelyeket a következő hetekben olvashatnak majd.
– Elvérzett a méltatlansági indítvány, amit a Momentum városvezető koalícióból kiszállt közgyűlési képviselői indítottak Ön ellen, a kormányhivatal nem fellebbezett a közgyűlés méltatlanságot elutasító döntése ellen. Hogyan értékeli a történteket?
– Évről évre előveszi, leporolja ezt az ügyet (ebben az egy évvel ezelőtti interjúban részletesen is beszélt róla Nyőgéri) valamelyik politikai erő, újra és újra erőlködik valaki, hogy a nyakamba akassza koloncként. Ahogy a közgyűlés döntése és az alapján, hogy ezt a kormányhivatal sem támadta meg, világosan látszik: ez soha nem lesz elég másra, mint ilyen végtelenül gyenge politikai baltalóbálásra, ilyen kis porfelhőkre. Márpedig azt gondolom, hogy a kormányhivatalt nehéz lenne azzal vádolni, hogy az MSZP vagy Nyőgéri Lajos szekerét tolja. Valódi problémák híján politikai ellenfeleink ilyen és ehhez hasonló ál-ügyekkel próbálnak meg zavart kelteni, éket verni a városvezető koalíciók közé. Most mondom: ez nem fog sikerülni, együtt vagyunk, és eltökéltek abban, hogy véghez visszük a vállalásainkat.
– Van egy másik ügy is, amit rendszeresen felemlegetnek politikai ellenfelei: Önt 2013-ban büntetés kiszabása nélkül elmarasztalta a bíróság egy rágalmazási ügyben. Idézze fel nekünk, pontosan mi történt akkor! Hogyan került a bíróságra ez az ügy?
– Pontosan emlékszem, egy szórólapról volt szó. 2012-ben adtuk ki, a célja pedig az volt, hogy a Fidesz pazarló politikáját szembeállítsuk azzal a végtelenül arcpirító lépéssel, hogy bevezették az építményadót. Azzal a lépéssel, amivel pécsi polgárokat és pécsi vállalkozásokat hoztak nehéz helyzetbe, vagy lehetetlenítettek el teljesen. Igen, valóban volt egy téves állítás a szórólapon, miszerint nem Páva Zsolt fideszes polgármester emelte meg a saját fizetését, miközben az egekbe emelték a pécsi vállalkozások terheit és új adónemet vezettek be, hanem valójában a közgyűlés. Ezen az egy állításon tudott fogást találni a bíróság, ezért kaptam az elmarasztalást, az összes többi állításunk viszont megállta a helyét.
– Hogy jutottak el Önhöz? Ön készítette a szórólapot?
– Nyilván nem én. Ám a mi szórólapjainkon, a törvényeknek megfelelve, fel volt tüntetve a felelős kiadó. Nagyon gyorsan tudnék mondani olyan pártot, és olyan politikai ifjúsági szervezetet, amelyik még ezt a minimumot sem hozza. A szocialista párt pécsi elnökeként én voltam a szórólap felelős kiadója, és vállaltam is a felelősséget. Azért szerintem ordító a különbség egy ilyen ügy és azok között, amelyekben tudomásom szerint jogerősen elítélték és bocsánatkérésre kötelezték például Hoppál Pétert, mert hazudott. Azt az embert, aki ma ennek ellenére a Fidesz jelöltje lehet a Baranya 2-es számú, Pécset is érintő választókerületben, ami szerintem tényleg szégyen és gyalázat. Ha ma megkérdeznék tőlem, hogy tűrném-e még évekkel később is, hogy élcelődjenek rajtam cserébe azért, hogy szembesítsük a helyi Fideszt a pécsieket megkárosító döntésükkel, habozás nélkül igent mondanék.
– Elkészült végre az önkormányzat lakásgazdálkodási koncepciója, viszont több helyi civil szervezet is bírálja azt, többek között nem értenek egyet azzal, hogy a lakásállományt önfenntartó módon kell működtetni, vagy hogy a lakásokat és nem a bérlőket sorolja a koncepció szociális és piaci kategóriába; továbbá úgy vélik, hogy a kintlévőségek kezelésére vonatkozó rész egy elavult, végrehajtás-fókuszú, költséges folyamatot ír le. Melyek Ön szerint a koncepció főbb sarokpontjai és mit gondol ezekről a kritikákról?
– A pécsi városvezetések sorában elsőként valódi lakásgazdálkodást szeretnénk bevezetni. Ez egy összetett képlet, tartalmaz ingatlaneladást, meglévők felújítását, és ha sikerül rá megteremteni a keretet, akkor építést is. A lakások bérbeadása a koncepcióban a teljesen szociálistól a piaciig terjed. A koncepciót több körön át egyeztettük, mások mellett civilekkel is. Lehet bírálni, de azt gondolom, hogy ez a koncepció alkalmas a városvezetés céljainak elérésére. Ezek a megfizethető lakásszektor létrehozása a különböző jövedelmi helyzetben lévő háztartások részére, a hatékonyabb, gazdaságosabb, áttekinthetőbb lakásgazdálkodás és üzemeltetés elérése. Egy olyan rendszer, amely alkalmazkodik a mindenkori társadalmi és életmódbeli változásokhoz, figyelembe véve a város területi specifikációit is. Ki kell emelni, hogy szociálpolitikai szempontból a lakhatás megszerzésének és megőrzésének támogatása valóban egyik fontos eleme az önkormányzati szociális bérlakás-politika.
– Nagyon úgy tűnik, hogy a koronavírus tovább velünk marad annál, mint amire sokan számítottak. Az újabb és újabb hullámok milyen kihívások elé állítják a város szociális ellátórendszerét?
– Természetesen a város egészségügyi és szociális ellátórendszerét is rendkívüli módon megterhelte és megterheli a járvány. Azt gondolom, hogy ebben nincs semmiféle különbség az ország nagyvárosai között. Arra viszont mérhetetlenül büszke vagyok, ahogy a pécsi egészségügyi és szociális dolgozók reagáltak ezekre a kihívásokra. Mindkét ellátórendszer azonnali és hatékony intézkedésekkel válaszolt. Az intézkedések egy része a kormányzati döntések végrehajtása volt, egy jelentős része azonban specifikus módon a helyi problémák megoldását célozta. Pécs azon városok egyike, ahol tudatos szakmapolitika segítette az önkormányzat munkáját. Szakértői munkacsoport alakult, Covid-akcióterv készült, mely a helyi szolgáltatástervezési koncepcióba is beépült, a szociális szolgáltatók mindegyike pandémiás eljárásrendet alkotott. Pécs polgármestere speciális járványügyi munkacsoportot hozott létre annak érdekében, hogy a védekezési feladatok koordinálása, az észlelő- és jelzőrendszer működtetése azonnali reagálást tegyen lehetővé. A „gépezet” véleményem szerint rendkívül jól működött és működik, a lelke pedig a pécsi egészségügyi és szociális dolgozók elhivatottsága és odaadása, amiért a városvezetés nem győz nekik köszönetet mondani.
– Mi maradt abból az összefogásból, ami az első és második hullám alatt tapasztalható volt (PAPI, stb.)?
– A PAPI, a Program A Pécsi Idősekért, amelyben a járvány elején a legveszélyeztetettebb csoportot láttuk el élelmiszerrel, szerintem nagyon jól példázza azt a szemléletet, amellyel a mai pécsi városvezetés a felmerülő kihívásokra válaszol. Gyorsan összeállt, hatékony volt, és megint csak a szociális szférában dolgozóknak és az önkénteseknek köszönhetően fenntartható módon működött. A PAPI ma is készen áll, bármikor bevethető, ha szükség van rá. Szerencsére a jelenlegi helyzetben elégséges a meglévő ellátások működtetése. Ha viszont összefogásról van szó, mindenképpen kiemelném azt a példátlan összhangot, ami az egyes szociális szolgáltatások terén a járvány alatt az önkormányzati szféra, az egyéb humán szolgáltatók és a civil, egyházi szervezetek között kialakult.
– Kétéves az új önkormányzat. Milyen változások történtek 2019 ősze óta a szociális ellátórendszerben, az intézményeknél?
– Annak idején a választási kampánynak, majd a város vezetésének számos korábbi koncepció teljes újragondolásának igényével futottunk neki. Aztán jött a járvány, és a tervezés, újragondolás helyett az akut és igen égető problémák megoldása vette át a főszerepet. Azt gondolom, hogy kezdjük utolérni magunkat. 2021-ben elkészült a helyi szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata egy igazán széles szakmai együttműködés mentén. Ehhez az is kellett, hogy a régóta tetszhalott állapotú Szociálpolitikai Kerekasztalt is újra össze tudtuk hívni, ötéves szünet után a grémium újra megkezdte működését. Maga a dokumentum részletes, aktuális társadalompolitikai helyzetelemzést ad, illetve tartalmazza az egyes szolgáltatók tevékenységeit és a következő 4-5 évben tervezett fejlesztéseket. Kifejezett sikernek tartom, hogy a közgyűlés egyhangúan elfogadta a koncepciót. Magát a rendszert az abban dolgozók alkotják, akiket tényleg csak a köszönet szavaival együtt tudok említeni. Igyekszünk a meglévő intézményrendszert rugalmasan és fenntartható módon működtetni, ha pedig lehetőség van rá, fejleszteni. Van olyan idősek klubja, amelynek működtetését áthelyezve egy másik intézmény alá 33 millió forint plusz forrást tudtunk a rendszerbe hozni.
– A hajléktalanokhoz való viszony és a hajléktalanellátás mutatja meg talán a legjobban, hogy egy közösségben, egy társadalomban mekkora a szolidaritás. Mi a helyzet Pécsett? Hogyan működik, milyen kihívásokkal küzd és miben változott a hajléktalanellátás, illetve milyen irányban kellene Ön szerint változnia?
– A fentiekben már említett szolgáltatástervezési koncepció tartalmazza a hajléktalanok számára biztosított szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztési elképzeléseket is. Természetesen a hajléktalanság kérdése nem csak a szociális ellátórendszert érinti, több szereplő összehangolt tevékenységére van szükség. Többek között fontos a már említett szociális lakáspolitika, a megfelelő egészségügyi ellátások, a civil/egyházi szervezetek és helyi kisközösségek segítő, támogató tevékenysége. A városvezetés igyekszik ebben vezető, koordinátori szerepet vállalni, és látva a legelesettebbek érdekében dolgozók hozzáállását, igazán optimista vagyok. A hideg idő beköszöntével természetesen még inkább fókuszba került ez a kérdés. E célból nem csak munkacsoportot működtetünk, de a médián keresztül is igyekszünk minél több információt eljuttatni a lakosság felé. Ha baj van, és sürgős segítség kell, akkor szerintem semmi sem fontosabb annál, mint hogy a problémát észlelő tisztában legyen azzal, hogy melyik szervezet pontosan miben tud segíteni, hogy kihez tud fordulni, és főleg, hogy ő maga mit tehet bajba jutott embertársáért.
