Nyomják le Görögországot a hitelminősítők

A Moody’s az európai és az amerikai piaci zárások után, közép-európai idő szerint szombat hajnalban Londonban közölte, hogy értesülései szerint a részvételi arány a határidőig elérte a 85,8 százalékot, vagyis ennyi magánhitelező hajlandó a portfolióiban tartott görög szuverén kötvényállomány cseréjére.    

A hitelminősítő szerint azonban a görög kormány által érvényesíteni tervezett kollektív fellépési záradék révén várhatóan az első körben kimaradt kötvénytulajdonosok „óriási többségét” is bevonják a kötvénycsere-tranzakcióba.     

A kollektív fellépési záradék (collective action clause) azt jelenti, hogy ha a szuverén görög adósságot tartó magánbefektetők meghatározott hányada megállapodásra jut a görög kormánnyal mint kötvénykibocsátóval a hitelfeltételek módosításáról – ahogy ez a jelenlegi adósságcsere-program során megtörtént -, akkor e döntés a befektetők mindegyikére elvileg kötelező.    

A Moody’s közölte, hogy számításai szerint a kötvénycsere-program feltételei alapján megvalósuló diszkont – vagyis a befektetői veszteség – eléri a meglévő adósságállomány nettó jelenértékének legalább a 70 százalékát.    

A Moody’s vonatkozó definíciói szerint ez a kötvénycsere értékvesztéssel megvalósuló adósságcserének – distressed exchange – minősül, és így az érintett adósságállomány tekintetében nem törlesztővé válásnak felel meg, mivel a csere az eredeti kötvényajánlati feltételekhez képest csökkentett pénzügyi kötelezettséget jelent – áll a hitelminősítő elemzésében.    

A cég közölte azt is, hogy mostani bejelentése nincs hatással az általa Görögországra érvényben tartott „C” adósosztályzatra, amely a Moody’s osztályzati módszertanában a lehetséges legrosszabb adóskockázati besorolás.    

A Moody’s a többi hitelminősítőtől eltérően nem használ „D” vagy „SD” – default, vagyis nem törlesztői, illetve selective default, vagyis szelektív nem törlesztői – besorolásokat.    

A Moody’s egy hete minősítette vissza a „C” kategóriába Görögországot, már akkor is azzal a becslésével indokolva a döntést, hogy az eddig kibocsátott görög kormánykötvények által eredetileg ígért kamat és tőke, valamint az adósságcsere alapján a befektetőknek nyújtandó új csomag értéke közötti különbség meghaladja majd a 70 százalékot.    

A cég a leminősítéshez fűzött elemzésében közölte azt is, hogy az új görög besorolásra nem állapít meg külön kilátást, tekintettel arra, hogy véleménye szerint „nagyon magas a kockázata” Görögország mint szuverén adós törlesztésképtelenné válásának, másrészt a „C” osztályzat a Moody’s besorolási skálájának legalsó szintje, vagyis innen már nincs hova rontani a görög besorolást.    

A nemzetközi hitelminősítők az egyes adósosztályzatokat rendszerint ellátják negatív, stabil, vagy pozitív kilátással, jelezve, hogy az adott besorolás belátható időn belül várhatóan tovább romlik-e, változatlan marad vagy javulhat.    

Egy másik nagy hitelminősítő, a Standard & Poor’s a múlt héten Londonban bejelentette, hogy a kollektív fellépési záradék visszamenőleges hatályú érvényesítése nyomán a Görögországra érvényben tartott hosszú és rövid futamú szuverén adósbesorolásait az addigi „CC”, illetve „C” szintről „SD”-re – selective default, vagyis szelektív, a záradék által érintett kötvényadósság-hányad esetében nem törlesztő kategóriába – süllyesztette.    

Indoklásában az S&P kiemelte, hogy ha egy adósságkibocsátó egyoldalúan módosítja valamely adósságkötelezettség kibocsátásának eredeti feltételrendszerét és kondícióit, azt a hitelminősítő saját kritériumai alapján tényszerűen nem törlesztésnek tekintheti.    

A legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings pénteken, néhány órával a Moody’s állásfoglalása előtt jelentette be Londonban, hogy Görögország hosszú futamidejű szuverén hazai és küladósságának osztályzatát az eddig is rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető „C”-ről korlátozott mértékben nem törlesztői – restricted default, „RD” – szintre, a magánbefektetői adósságcsere-tenderbe bevitt, görög jogi szabályozás alá tartozó szuverén kötvénysorozatok besorolását „C”-ről „D”-re – default, vagyis nem törlesztő szintre – rontotta.    

Nem sokkal ezután a tőzsdén kívüli származékos befektetési termékek és swap-tranzakciók forgalmazását szabályozó globális testület, az International Swaps and Derivatives Association (ISDA) Londonban bejelentette azt az állásfoglalását, hogy Görögországban szuverén adósságátstrukturálási „hitelesemény” történt.    

E deklaráció jelentőségét az adja, hogy így az elfogadott definíciók alapján aktiválódhatnak a görög államadósság magánbefektetői által a görög szuverén törlesztési leállás kockázatára kötött piaci biztosítási csereügyletek (CDS).    

Az ISDA szintén azzal indokolta pénteki londoni végzését, hogy a görög kormány az adósságátrendezés során a görög jogszabályok hatálya alá eső államkötvény-sorozatokra kollektív fellépési záradékot érvényesített, és ez szűkíti a görög államadósság összes magánszektorbeli kötvénybefektetőjének jogát arra, hogy követeléséhez hozzájusson.