Hétfőn délután tartottak lakossági fórumot a véleményezési szakaszba került pécsi Települési Klímavédelmi Stratégiáról.
Mint ismert, a helyi klímavédelmi stratégia segítségével a pécsiek és a városvezetés közösen segíthetik elő a klímaváltozás okozta veszélyek kezelését. A klímavédelmi koncepciók fő célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodóképesség növelése. Az önkormányzat épp ezért 2019-ben támogatási igényt nyújtott be, hogy elkészítse a pécsi Települési Klímavédelmi Stratégiát és Cselekvési Tervet, amelynek célja, hogy az éghajlatváltozás hatásait helyi szinten – ágazatokra bontva – megállapítsák, meghatározzák a feladatokat, megfogalmazzák a helyi célokat és feltárják a mindehhez szükséges pénzügyi forrásokat. Ahogy viszont korábban megírtuk, a klímaváltozás kezelése, a tartós és hosszútávú eredmények elérése a lakosság aktív részvétele nélkül nem lehetséges.
Mivel a megfelelő és szükséges szemléletváltással a lakosság hatalmas segítséget tud nyújtani, ezért az önkormányzat idén tavasszal megosztott egy lakossági kérdőívet azért, hogy felmérjék a pécsiek klímaváltozáshoz kapcsolódó ismeretét. Ez segítette a szakembereket abban, hogy kiválaszthassák a megfelelő témaköröket a lehető legeredményesebb lakossági szemléletformálás számára. Nemrég pedig elkészült a pécsi klímavédelmi stratégia véleményezésre alkalmas változata, amelyben az eddig megtett intézkedések és eredményeik, valamint a jövőben megvalósítandó feladatok és a tőlük várt eredmények találhatók.
Fontos, hogy a témába vágó és a stratégiát erősítő javaslatokat be fogják építeni a végleges dokumentumba (a határidő október 30.).
A stratégiáról ezt követően – a társadalmasítási folyamat részeként – hétfőn, a Civil Közösségi Házában tartottak hétfőn lakossági fórumot, amelyen részt vett Ruzsa Csaba alpolgármester, Róka Róbert, az önkormányzat környezetvédelmi referense, valamint a stratégiát megalapozó háttértanulmány kidolgozását vezető Sági Zsolt, a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. szakmai igazgatója.
Róka Róbert a fórumon elmondta, hogy a stratégiában leírtakra olyan közös célokként kell tekinteni, amelyek megvalósításában a lakosság, a városvezetés és a gazdasági élet szereplőinek közös szerepvállalása szükséges. Épp ezért – mondta – fontos, hogy a lakók minél szélesebb körben ismerjék meg a stratégia tartalmát. Ruzsa Csaba hozzátette, hogy a fórum egy hosszabb egyeztetési folyamat részeként lehetőséget biztosít arra, hogy megismerjék a lakosság, a civil szervezetek ahhoz kapcsolódó ötleteit, vonatkozzanak azok egy adott ágazatra, problémára, vagy akár a témát érintő nagyobb összefüggésekre. Kiemelte, hogy a lakossági javaslatok értékelésével együtt a kész dokumentum elkészítése nagyjából 5-6 hetet vesz majd igénybe.
Ezt követően Sági Zsolt előadásában elmondta, hogy a stratégia, valamint az augusztusban szintén egy lakossági fórum keretén belül bemutatott SECAP (Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv) egymást kiegészítik, a klímavédelmi stratégia ezzel a céllal is készült. Kiemelte, hogy a konkrétan településekre – jelen esetben persze Pécsre – vonatkozó klímavédelmi akciótervben viszont már 2030-ig kitűzött célokat aktualizálnak, a nagyobb hangsúly pedig a klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodáson, a hatások mérséklésén és a szemléletformáláson van. Elmondta, hogy az ismert fő cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése, ami egyáltalán nem könnyű feladat, ezért egyre inkább előtérbe kerültek a fent említett szempontok lépései.
Hangsúlyozta, hogy a háttértanulmányban megállapítottak olyan alapok, amelyekre később építeni lehet a konkrét projekteket, ugyanakkor kiemelte, hogy a dokumentumot már úgy készítették el, hogy összhangban legyen a város 2021-2027-es megannyi ágazatra vonatkozó projektterveivel (például épületenergetika).
Elmondta, hogy a város ÜHG kibocsátása 470 ezer tonna, ami az ország ÜHG kibocsátásának kevesebb, mint 1 százaléka. A kibocsátás szerkezetéről is beszélt: az energiafogyasztásból és a közlekedésből származó ÜHG-kibocsátás az országos átlagnál egy kicsit magasabb, a mezőgazdaságból származó kibocsátás jóval alacsonyabb, a hulladékfeldolgozásból származó kibocsátás viszont a duplája az országos átlagnak (a szerves hulladék deponálása Pécsett jóval magasabb, mint más településeken). Hozzátette: a villamosenergia-fogyasztás Pécsett – szinte ellentétesen az országos trendekhez képest – csökkenőben van az elmúlt 12 évben, a lakossági szektor stagnál, a fajlagos mutatók pedig csökkenő irányt vettek, ami azt jelzi, hogy az energiahatékonysági közszolgáltatási beruházások valamilyen szinten működnek a városban.
Az alkalmazkodásra térve kiemelte, hogy Pécsett jellemzően a hőhullámok okoznak kisebb veszélyt (a halálozásokhoz hozzájárul, de az egészségügyi rendszer stabil), valamint a villámárvizek okozhatnak károkat a város épületeiben és így egyes ágazatokban is (de vannak olyan projektek előkészületben és tesztfázisban, amelyek a vízelvezetés és a vízmegfogás problémáit progresszíven kezelik).
A szemléletformáláshoz kapcsolódóan elmondta, hogy a felmérésükből kiderül, hogy a pécsiek milyen hasznos tevékenységeket végeztek az alkalmazkodás és mérséklés érdekében (energiatakarékos gépek vásárlása, tudatosan kevesebb fogyasztás, kevesebb hulladék termelése) illetve az is, hogy miket nem, ahogy az is, hogy miket terveznek elvégezni a következő 3 évben.
A lényeg, hogy a stratégia végleges kidolgozásában olyan célrendszert alakítottak ki, amelyek Pécs legfontosabb szektoraira bontva határozza meg, hogy milyen tevékenységek szükségesek az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez (a cél Pécsre vonatkozóan az, hogy az ÜHG-kibocsátás 2019-hez képest 47 százalékkal csökkenjen 2030-ra).
Kérdésre reagálva elmondta, hogy a szemléletformálás terén annak módszertanával, rendszerével és mikéntjével kapcsolatban érezhető némi tanácstalanság. A média- és a kommunikációs csatornák adottak ugyan, de ahogy a lakosoknak pénzbe – vagy a kényelemérzetükbe – kerül a szemléletük megváltoztatása, megakadhat a folyamat, ugyanakkor egy erre vonatkozó kommunikációs terv, vagy egy „zöld iroda” létrehozása segíthet a helyzeten.
Ehhez kapcsolódóan a közönség soraiban ülő Kóbor József, az önkormányzat Környezetvédelmi és Innovációs Bizottságának elnöke hozzátette, hogy az egyes embereket érintő korlátozások akkor kerülhetnek előtérbe például, amikor az önkormányzat esetleg megfékezi a belváros autóforgalmát.
– Ki kell mondani, hogy nem az autók növekedésével kell számolni, hanem igenis a tömegközlekedéssel, az alternatív közlekedési módokkal. Ennek megfelelően kell kerekíteni ezeket az akcióterveket. Az ilyen stratégiák megfogalmazásakor oda kell mondani, hogy bizony kevesebb autóval számolunk egyes helyeken. Nem attól kell rettegni így, hogy az emberek egyre több autót vásárolnak és használnak. Helyettük lesz tömegközlekedés. Most még nagyon sokan személyes érdekeik sérelmeként élik meg, ha nem használhatják az autóikat. De hamar eljön az ideje annak, amikor majd azt fogják sérelmezni, hogy miért nem tudnak autózás helyett tömegközlekedni – mondta.
A Települési Klímavédelmi Stratégia és Cselekvési Terv véleményezhető anyaga a pécs.hu oldalon található.
Az észrevételeket a következő email-címre várják október 30-ig: [email protected].
