Madár, rovar, hal, hüllő, lepke, gomba, fa és vadvirág. Összeszedtük 2024 győzteseit és persze megosztunk róluk egy-két érdekességet. Felkészül az év beporzója és emlőse.
Kerecsensólyom
Nem csak az év madara, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 50 éves jubileumi madara. A monda szerinti turulmadár az 1970 évekre szinte teljesen eltűnt hazánkból, a fészekfosztogatások és lövöldözések miatt folyamatosan csökkent a számuk. Az MME védelmi programjának köszönhetően az állomány újraéledt, már 150-180 pár költ Magyarországon.
Sisakos sáska
Izgalmas küzdelem után a sisakos sáska lett a 2024-es év rovara – közölte honlapján a Magyar Rovartani Társaság.
A jellegzetes megjelenésű rovar Magyarországon semmilyen más fajjal nem téveszthető össze. Egész teste hosszú, feje megnyúlt, háromszögletű. Ügyesen rejtőzködik: hosszú, fűszálszerű testalkatának és színezetének köszönhetően észrevehetetlen a növényzetben. Az is segíti, hogy gyakran a fűszálakkal párhuzamosan, függőlegesen üldögél a növényeken.
Bővebben itt lehet róla olvasni.
Réti csík
A Magyar Haltani Társaság szervezésében immár 15. alkalommal került sor az év halának megválasztására. Most is három jelölt szerepelt a kiírásban: a réti csík, a garda és a laposkeszeg.
Mint írja róla a társaság, a vaskos termetű okkersárga hal korábban „népélelmezési cikknek” számított, míg nagy lápjaink és mocsaraink éltek. A növényekben gazdag, iszapos medrű vizekben ma is sokfelé megtalálható, de az állományai kicsinyek és veszélyeztetettek, ezért védettek. Nagyon vigyázzunk rájuk! A réti csík természetvédelmi értéke 10 ezer forint.
Kaszpi haragossikló
Hazánk legnagyobbra növő kígyója a kaszpi haragossikló. Hossza meghaladhatja a 2 métert. És bár megjelenése impozáns, viselkedése merész, nem könnyű vele összetalálkozni, mert az embert, ha csak teheti, igyekszik messze elkerülni, és ha mégis sarokba szorítják, vakmerő támadásba lendül, vehemensen harap. Ezüstösen fénylő barnásszürke alapszíne alapból jól elrejti élőhelyén, a fűben – közli róla az MME.
Közönséges medvelepke
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya 2023-ban indította el az év lepkéje programját, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelmi problémákkal érintett fajokra.
Ezúttal a közönség választása egy igazi ritkaságra, a közönséges medvelepkére esett, a látványos és riasztó színezetű pille bizony rejteget néhány trükköt a tarsolyában, melyről az MME is részletesen beszámolt.
Hernyó korában sok olyan mérgező növényt elfogyaszt, melyek anyagát ő képes lebontani, majd átalakítani gerincesek számára kellemetlen ízű vagy akár mérgező koktélokká. Riasztó színezetű hátulsó szárnyait veszély esetén villantja ki, amelyek mérgezőségére hívják fel a figyelmet. Ott van még a feje mögött látható mélyvörös szőrpamacs is, amelyet szintén veszély esetén villant ki, de innen képes kis mennyiségű irritációt kiváltó folyadékot is a támadójára spriccelni. Aggodalomra semmi ok, ránk nézve veszélytelen, vagy minimális irritációval jár a vele való találkozás.
És még mindig nincs vége!
A közönséges medvelepke képes hangot is kiadni. A denevérek ínyenc falatot látnak benne, de ő cincogó hangjával megzavarja a bőregerek tájékozódását. Ha mégis elkapják, akkor a rossz ízével társítják, így a denevérek előbb-utóbb megtanulják, hogy ez a pille nem kerül terítékre.
Szürke galóca
A versenyben lévő őzláb- és tüskésgalócát leelőzve a szürke galóca lett 2024 gombája – számolt be honlapján a Gombanet.
És hogy mit lehet róla tudni? Egész Európában megtalálható, Magyarországon helyenként gyakori faj, júniustól októberig a lomb-, és fenyőerdőkben fordul elő, de a síkságokon és hegyvidékeken is fellelhető. Egyenként vagy néhány társával együtt található meg. Nyersen mérgező, csak alapos sütés, főzés után fogyasztható, de általában így is élvezhetetlen, földízű. Fogyasztása azért sem ajánlott, mivel könnyen össze lehet téveszteni a mérgező párducgalóca szürkésebb színű példányaival.
Közönséges bükk
Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. A mozgalom célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés, mind az erdész szakemberek, mind a nagyközönség számára.
Idén meggyőző fölénnyel nyert a közönséges bükk, melynek faanyagát jó egy évszázaddal ezelőtt csak faszénégetésre, hamuzsírfőzésre használták, azóta a faipar fontos nyersanyaga. A klímaváltozás miatt az egyik legveszélyeztetettebb állományalkotó fafajunk, az esztétikai, turisztikai szempontból is fontos bükkösök megtartása a jövő erdészeinek nagy kihívása – foglalta össze az OEE.
Fehér tündérrózsa
2024 év vadvirága a fehér tündérrózsa. A tündérrózsákat a világ minden részén a megtisztulás és újjászületés szimbólumának tartják, magyar neve pedig költői hasonlat: virágai a víz felszínén lebegő tündérekhez hasonlók.
Vizes élőhelyeink általános leromlása, eltűnése, eutrofizációja veszélyezteti, gyakran hibridizál más fajokkal. Helyenként a gyöktörzsét és magjait is fogyasztották, valamint gyógynövényként használták. Hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 forint.
