Hűvös napok, esős, szürke időjárás és kevés fény – lehangoltságunk legfőbb okai, ezek rossz esetben depressziót is kiválthatnak. A téli hónapokban különösen gyakori az állandó levertség . Utánajártunk, megelőzhető-e a folyamat és mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Ha számszerűsíteni szeretnénk a tényeket, akkor azt lehetne mondani, hogy a depressziós esetek tíz százaléka úgynevezett téli depresszió. A legtöbb esetben persze nem komoly mélyrepülésről van szó, inkább „csak” szezonális lehangoltságról. Ritka, hogy a téli búskomorság súlyos levertségbe fordul, ám ha mégis, akkor fontos, hogy idejében észrevegyük.
A természetes fény az oka
Dr. Fekete Sándor, a PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatója elmondja, hogy a déli országokban ritkább, az északi országokban ezzel szemben igen jellemző és ismert jelenség a téli lehangoltság és a depresszió is. Ennek viszonylag egyszerű oka van, hiszen leginkább a természetes fény hiánya eredményezi a lelki és testi fásultságot. A rövid nappalok és kevesebb fény miatt ugyanis az agyban nő a melatonin-termelés, ez a hormon elsősorban az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős. Mivel természetes fény hiányában a melatonin termelődése megnő az agyban, rendszerint lehangoltak, fáradtak és aluszékonyak leszünk.
További ok lehet a borongós időjárás, aminek következtében elnehezül és lelassul a fizikai aktivitás. Az északi társadalmak ezért nagyobb hangsúlyt fektetnek például a síelésre és a téli sportokra, hogy ellenpontozzák a fényhiányos, passzív életmódot.
Mik a tünetek?
A lehangoltság leggyakoribb tünetei lehetnek a fásultság, kimerültség, örömtelenség, szorongás, aluszékonyság és még ami fontos, a több evés. A komolyabb patológiai depresszió tünetei azonban már mások.
Ha a visszatérő folyamat során elhanyagoljuk a szociális kapcsolatainkat, nem megy a munka, izolálódunk, negatív gondolataink vannak, örömtelenek és kétségbeesettek vagyunk, akkor mihamarabb be kell látnunk, hogy depresszióban szenvedünk.
– Amennyiben mindez rányomja a bélyegét a hétköznapjainkra, munkánk és magánéletünk is ellehetetlenül, mindenképpen forduljunk szakemberhez, aki adott esetben gyógyszeres kezelést, pszichoterápiát vagy úgynevezett fényterápiát is javasolhat– mondja a pécsi klinikaigazgató. Hozzáteszi, hogy kritikus időszaknak számít az év vége és a téli ünnepek, de meglepő módon a tavaszi hónapok és a nyár kezdete is gyakori depressziós szakasz.
Mi a megoldás?
Orvosi kezelés keretein belül részt vehetünk például fényterápián, de a legjobb, ha előre készülünk és megpróbáljuk megelőzni a téli letargiát. Ez azt jelenti, hogy például jobban figyeljünk a rendszeres testmozgásra, vagy nagyobb energiát fektessünk társas kapcsolataink ápolásába. A pécsi szakember elmondja, vannak olyan emberek, akik előre tudják, hogy őket mely hónapokban éri el az enyhe depressziós időszak, és próbálnak tenni ellene.
