Babilóniai utcanevekről, a hellenisztikus zsidó világtérképről, az imaginárius, azaz mentális terekről hangzanak el egyebek közt előadások az ókori történeti földrajznak szentelt konferencián, amelyet csütörtökön rendeznek a Pécsi Tudományegyetemen (PTE).
„Magyarországon még sohasem volt ilyen tárgyú konferencia, a történeti földrajz alulreprezentált a hazai történelemtudományban, ezért úgy gondoltuk, hogy megrendezése néhány kérdés átgondolására serkentené a kutatókat” – mondta Grüll Tibor ókortörténész, író, a PTE Ókortudományi és Régészeti Tanszékének docense az MTI-nek.
Mint kifejtette, a történeti földrajz nagyon tág fogalom, amelybe beletartoznak a különböző útleírások és ezek értelmezése, az ókori térképek, amelyekből nagyon kevés maradt fenn, de beletartozik az emberek térelképzelése is.
A konferencián 17 előadás hangzik el Mezopotámia, az ókori Egyiptom, Anatólia, Belső-Ázsia, a klasszikus görög-római kor, valamint imaginárius (elképzelt) terek, azaz „mentális” földrajz témakörében. Szó esik egyebek közt a babilóniai utcanevekről, a Kr.e. 9-6. században létezett ókori államalakulatról, Urarturól, a táj és térképelemek szerepéről a római földmérők írásaiban, valamint arról, hogy hol is van Szkítia. Az előadások szabadon látogathatók.
Grüll Tibor hangoztatta: „a mai térfelfogásunk homogén, vagyis nem érzékeljük, hogy különböző típusú terek vannak. Amikor belépünk egy templomba, akkor érzékeljük, hogy valamilyen más térbe léptünk be, ahol meghatározott módon illik viselkedni. Érzékeljük a másfajta teret akkor is, ha ellátogatunk egy temetőbe, ahol szintén tudjuk, hogy másként kell viselkedni, mint az utcán. Egyébként azonban az életünk annyira homogenizálódott, hogy igazából nem nagyon van különbség aközött, hogy az utcán milyen teret érzékelünk, vagy esetleg egy hivatalban.”
Az ókorban viszont ez sokkal összetettebb volt, egészen „elképesztő” viselkedési szabályokat írtak elő például a szakrális terekben és ezekből nagyon sok volt. A szakrális tereket határokkal jelölték. Maga a határ kérdése is nagyon fontos, például a lakókörzeteknek, a lakásoknak, egyes városkerületeknek is voltak ilyen határaik. Rómának volt egy szakrális határa, a pomerium, amelyen belül és kívül teljesen más volt akár a politizálás, vagy a hadseregvezetés mikéntje is. Nagyon erősen fel volt szabdalva az ókorban különböző típusú terekre az az egységes tér, amelyben mi élünk. Ezek mentális terek, de valójában nagyon is gyakorlati módon befolyásolták az emberek mindennapi életét – magyarázta.
Amikor egy hadseregparancsnok átlépett a pomeriumon, el kellett bocsátania a hadseregét. Amennyiben ezt nem tette meg, azonnal tudták, hogy lázadásra készül. Bizonyos templomokba nem mehettek be férfiak, vagy éppen terhes nők. Ezt nagyon körültekintően szabályozták, és az előírásokat mindenki betartotta. Nagyon ritkán fordultak elő szabályszegések, amelyek igen komoly büntetést vontak maguk után. A szent helyek védelme annyira szigorú volt, hogy azonnal megölték azt, akit ilyesmin rajtakapták. A határkövek, vagy a sírkövek védelme is rendkívül szigorú volt, iszonyatos büntetéseket kellett annak fizetnie annak, aki egy határkövet, vagy akár sírkövet mozdított el – fogalmazott az ókortörténész.
Liptay Éva (Szépművészeti Múzeum) az ókori egyiptomi koporsóról, mint szent térről beszél. Az óegyiptomi sírkamra egy sokrétű szimbólumrendszer, egy mikrokozmosz, amelynek középpontjában az Ozirisszé vált és a Napistennel azonosult halott helyezkedett el. A Regölyben folyó ásatások pedig rendkívül izgalmas kapcsolatok lehetőségét vetik fel a Kárpát-medence, Etruria és esetleg Belső-Ázsia között” – mondta Grüll Tibor, aki a hellenisztikus zsidó világtérkép rekonstruálására vállalkozik előadásában.
„A Kr.e. 2. században íródott a Jubileumok könyve. Ez egy apokrif könyv, amely a bibliai teremtés történetét egészíti ki (vagy beszéli újra), pontos időkre (jubileumok, évek) leosztva, a teremtéstől Mózesnek való törvényadásig. Két fejezete egy hellenisztkus kori térképre vezethető vissza, amelyekben Noé elmondja, hogy a három fiának a lakott föld mely területét juttatja. Ezek pontosan leírják, hogy hol vannak e földek határai. A leírásokból kikerekedik egy kör alakú térkép és benne a különböző helyek, amelyeket görög földrajzi leírásokból, részben pedig a Bibliából ismerünk” – mondta Grüll Tibor.
