Do you speak English? – kérdezi a fiatal férfi, majd előad egy történetet, melynek végén természetesen pénzt kér. Egy éven belül két teljesen különböző sztorival találta meg ugyanazt a pécsi járókelőt, olvasónkat, aki nem volt rest megírni tapasztalatait. Olvasói levél.
„A tegnapi nap folyamán elkeserítő élményben volt részem, amelyet szeretnék a lap olvasóival is megosztani. Immáron másodszor futottam bele abba a Pécs utcáit rovó fiatal férfiba, aki mérsékelten meggyőző brit akcentussal szólítja le a gyanútlan járókelőket, majd megpróbál pénzt kicsalni belőlük. A két találkozó között csaknem egy év telt el, és bár ez idő alatt a férfi álidentitása ugyanaz maradt, a kerettörténete sokat változott.
Az első incidens 2021 áprilisában történt. Éppen hazafelé tartottam, amikor is a Széchenyi téri Aranycipó sarkánál rám köszönt a férfi, majd megkérdezte, beszélek-e angolul. Természetesen megálltam, és megkérdeztem, miben tudok segíteni. Ekkor ő belekezdett a monológjába, miszerint Manchesterből származik, de jelenleg kérdéses, hogy vissza tud-e jutni Angliába, ugyanis a koronavírus súlyosbodása miatt másnaptól beutazási korlátokat vezetnek be. Elmondása szerint egy barátja még aznap el tudná vinni Budapestig, viszont a repülőjegy kapcsán még szüksége lenne némi pénzbeli kiegészítésre. Mikor rákérdeztem, mennyi pénze van jelenleg, azt mondta, 3000 forint, és összesen 10 ezer forintra lenne szüksége. Nyilvánvalóan érzékeltem, hogy mire megy ki a játék, de gondoltam, egy darabig még hallgatom, hátha megtalálom a buktatót a sztorijában. Pénzt még akarva sem tudtam volna adni neki, mivel pont otthon felejtettem a pénztárcámat. Miután ezt közöltem vele, megpróbált meggyőzni, hogy kérjek kölcsön a barátaimtól. Ezt persze nem terveztem megtenni, viszont támadt egy ötletem. Megkértem a férfit, hogy adja meg az elérhetőségét Facebookon, és később ráírok a helyzet kapcsán. Így legalább az alapadatait kideríthettem volna (már amennyiben nem kamuprofilt használ). A válasza önmagáért beszélt: a barátnőjével közös Facebook-fiókjuk volt, de sajnálatos módon kiderült, hogy a párja megcsalta őt, ezért letörölte ezt a fiókot, és a szakítás után nem volt kedve újat létrehozni. Így lett vége az első beszélgetésünknek. A találkozást követően több ismerősöm is jelezte, hogy velük is megesett ugyanez.
Tegnap (2022. január 19.) a Citrom utca végén szólított le ugyanez az ember. Mivel sok idő eltelt az imént megosztottak óta, a »Sorry, do you speak English?« kezdőszöveg még nem volt elég ahhoz, hogy rögtön felismerjem az illetőt. Beszélgetni kezdtünk, de amint felvezette a szokásos körülményeket (Manchesterből származik, szorult helyzetbe került), tudtam, kivel van dolgom. Gondoltam, megvárom, amíg a történet végére ér, úgy izgalmasabb lesz szembesíteni a ténnyel, hogy ezt velem egyszer már eljátszotta. Csakhogy most egy új történet fogadott. Főhősünk ezúttal egy OTP-automatából vett le 200 ezer forint készpénzt, amit a sorban mögötte álló ember még a helyszínen ellopott tőle. A fiatal férfi fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a tolvaj cigány (gypsy) származású volt – ezt elmondása szerint könnyen megállapította, hiszen »ők máshogy néznek ki, mint mi«. Ekkor döntöttem úgy, hogy leállítom a performanszát. Mélységesen feldühített, hogy a férfi ezúttal a puszta megvezethetőség helyett az emberek rasszista előítéleteire és sztereotípiáira alapozva, illetve azokat elmélyítve próbál pénzhez jutni. Ezt vele is közöltem, egy pont után magyarra váltva, amire persze előkerültek az »I don’t understand you, Miss« frázisok. Mivel elég feldúlt voltam, egyre többen kezdtek nézni minket, ezért a férfi inkább elköszönt.
Levelemmel figyelmeztetni szeretném mindazokat, akiket esetleg megtalálna a szóban forgó csaló. (Ha pedig szeretnének nálam egy fokkal agyafúrtabban eljárni, készségesen hívják ki neki a rendőrséget, hiszen utcai rablás áldozata lett. Még ha ad is egy személyleírást egy nemlétező személyről, legalább a hatóság felveszi az adatait.)”
(Olvasónk neve közlésének mellőzését kérte.)
