Sok pécsi fantáziáját beindította az a képsorozat, amit egy pécsi futó lőtt a Mecsekben. Nedjalkov Balázs egy olyan tavat fotózott, ahová turistaút sem vezet, pedig az erdészek szerint a Mecsek egyik „tengerszeméről” van szó.
Lecsupaszított fák állnak ki a tó vízéből, helyenként pedig nádas szegélyezi a partját. Mélységét saccolni sem lehet, formájából ítélve a természet igazgatja ezt a tavat. A Közép-Mecsek egyik rejtélyes helyszínét Nedjalkov Balázs fotózta meg, méghozzá a levegőből.
– Megtalálni sem volt könnyű, mert turistaút sincs a közelében. A kis cserjék, fák is benőtték a környékét, bár amúgy nincs messze a pécsbányai buszfordulótól, a Gesztenyés utcától – meséli Balázs, aki SUP-pal (állószörffel) vágott neki a tó fotózásának.
Mivel bányató, ezért számmal jelölték azt. A mesterséges tavat pedig tűzvédelmi szempontból alakították ki azért, hogy ha tűz van a mélyben, gyorsan nagy mennyiségű vizet tudjanak a bányához juttatni.
– Nem olyan kis tó ez, bár tény, hogy kevesen ismerik. Hossza majdnem 80 méter és szélessége is eléri a 30 métert. Halak is vannak a tóban, horgászni is szoktak rajta – mondja Baumann József, a Mecsek Egyesület munkaosztály vezetője.
20 fokos víz táplálja
Baumann József, aki megszállottan kutatja a Mecsekben található forrásokat, hozzáteszi azt is, hogy ezt a tavat egy olyan forrás táplálja, amely jóval melegebb a mecseki források vizénél.
– 18-20 fokos víz folyik ebbe a tóba, aminek elég jó a vízhozama, így a víz szintje állandó – mondja Baumann József.
Hogyan lehet megközelíteni?
A kis tó egyébként az Istenáldás-völgyben található. Ez a hely onnan kapta a nevét, hogy itt bukkantak először szénre a pécsiek, és az első bányák tulajdonosai nagy haszonra tettek szert.
A csepp alakú tó
A területen a Pécs Lexikon szerint itt korábban szőlők, kertek voltak. A Karolina-külfejtés 1990-es évek elején történt bővítésekor a bányaterület része lett; a tó nevének jelentése mára elhomályosult. Elképzelhető, hogy az Aligvári személynévből származik. A Melegmányi-völgy felé itt út vezetett, ami mellett csárda állhatott. Lehetséges, hogy az „alig várja az ember, hogy odaérjen” kifejezés állhatott mögötte.
