Immár ötödjére indul el Pécsett az országban egyedülálló Önindító program, amelyben a kreatív ipar és a turizmus élvez kiemelt figyelmet. A program keretében újra húsz kreatív fiatal pécsi „indulhat be” az anyagi és szakmai támogatásnak köszönhetően, az önindító azonban nem garancia a sikerre. A közel nyolcvan, korábbi önindítós közül sem mindenkinek jött össze: volt, aki csak döcögve tudott elindulni, volt, aki kifulladt, de volt olyan is, aki visszatért az alkalmazotti státuszához.
Az első, 2013-as Önindító program indulását megelőzően készültek felmérések, amelyekből kiderült, Pécsen jelenleg is több mint nyolcszáz, kreatív iparral foglalkozó vállalkozás működik, vagyis ezeknek meghatározó szerepük van a város gazdasági életében. A program egyrészt a kreatív és piaci szempontból életképes vállalkozói kezdeményezéseket kívánja támogatni, másrészt azokat a már meglévő vállalkozásokat, melyek a kreatív ipar területén új munkaerő felvételével erősítik Pécs gazdasági szerepét.
A vállalkozóvá válást elméleti és gyakorlati képzéssel is segíti a Baranya Megyei Kormányhivatal, amely elengedhetetlen tudással gazdagítja a nyertes pályázókat, továbbá betekintést enged a cégvezetés legmélyebb bugyraiba is. A program teljes időtartama alatt keresetpótló juttatásban, vállalkozóvá válási támogatásban és kétmillió forint vissza nem térítendő tőkejuttatásban is részesülhetnek a résztvevők, megkönnyítve ezzel az első, legnehezebb időszakot.
Az elméleti képzés is rendkívül hasznos, de a legtöbb pályázót a tőkejuttatás motiválja a programon való részvételre. Egy kezdő vállalkozást ugyanis nagyban meghatároz az indulótőke megléte, valljuk be, nem mindegy, hogy valaki a szülei garázsában kezdi a vállalkozását, vagy az ominózus tőkejuttatásnak köszönhetően meg tudja venni a munkájához elengedhetetlen kisgépeket, esetleg bérelni tud üzlethelyiséget, műhelyt.
Mint a Baranya Megyei Kormányhivataltól megtudtuk, az Önindító programokban eddig összesen 78-an vettek részt és ebből 72-en alapítottak vállalkozást. A 72-ből 46 résztvevő igényelte a kétmillió forintos tőkejuttatást. Azok egyébként, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget, hároméves fenntartási kötelezettséget is vállalnak vállalkozásukra. A támogatás megítélésnél éppen ezért figyelembe veszik a bírák, hogy hosszú távon fenntartható lesz-e az adott vállalkozás.
Volt, aki kifulladt közben, vagy saját ötletéből ábrándult ki
– A programba történő jelentkezéskor személyes meghallgatásra is sor kerül, így több esetben már ekkor kiderülhet, hogy a jelentkező eredeti elképzelése nem megvalósítható, illetve nem piacképes – tudtuk meg a kormányhivataltól. A program résztvevői a hat havi vállalkozói képzést követően is dönthetnek úgy, hogy nem indítják el vállalkozásukat, mert az elméleti, gyakorlati ismeretanyag megszerzése során azt tapasztalják, hogy személyes kompetenciáik, beállítódásuk alapján nem alkalmasak arra, hogy önfoglalkoztatóvá váljanak, vagy – a három évre szóló üzleti terv kidolgozása kapcsán – magáról a vállalkozási ötletről derül ki, hogy hosszú távon nem lenne működőképes.
– Az elméleti tudás, amire szert tettünk a képzésen és a kétmillió forint tőkejuttatás elnyerésére benyújtott pályázat megírása egyaránt hasznos volt. Az anyagi támogatás nélkül sokkal lassabban tudtam volna felépíteni a termékértékesítést, vagy egyáltalán nem tudtam volna elkezdeni – meséli élményeit Hudson Szandra, aki organikus- és bioalapanyagokból készített kozmetikumokkal foglalkozik. Hozzáteszi, hogy a pályázat megírása, és a fillérre pontosan történő elszámolás rémálom volt, sokakon kifogott a határidő és a szigorú elbírálási rendszer.
Az évek során, a közel nyolcvan önindítós közül persze voltak, akik meggondolták magukat: voltak olyanok, akik az elméleti képzésen jöttek rá, hogy nem ez az ő világuk, voltak, akik saját elképzeléseikből ábrándultak ki, de olyanok is akadtak, akiknek ötleteiről kiderült, hogy nem piacképesek Baranyában. Nem az a cél, hogy az összes pályázó vállalkozóvá váljon, hanem az a néhány tudja elindítani a vállalkozását, akinek megvan a motivációja, kreativitása és ereje ahhoz, hogy vállalkozó legyen, de szakmai és anyagi segítség híján képtelen ezt megtenni egyedül.
[su_box title=”Sikersztoriból is van bőven” style=”soft” box_color=”#6b9ef4″]
A teljesség igénye nélkül, hogy csak néhány nevet említsünk, a fiatal vállalkozók között van például L. Molnár Edit és Steiner Lídia, akik amerikai díjat is kaptak mesekönyveikért; Szolga Hajnal, a Licorice nevű, újrahasznosított designtermékeket készítő vállalkozás vezetője; Tanó Móni, aki country stílusú textilekből készít táskákat és kiegészítőket saját tervei alapján; Gajcsi Blanka, aki egyedi ezüst ékszereket tervez, de érdemes megemlíteni Helstáb Martint, aki sok más elismerés mellett nemrég a 62. Országos Függetlenfilm Fesztivál fődíját vehette át animációs kategóriában.
[/su_box]
