A tavalyi önkormányzati választás utáni átadás-átvételt követően nyilatkozatháború bontakozott ki a két politikai oldal között a város pénzügyi helyzetét illetően. A Fidesz szerint plusszosan adták át a kasszát, az új városvezetés viszont jelentős mínuszról beszélt. Most nyilvánosságra hozzák azt a 80 oldalas könyvvizsgálói jelentést, ami részletesen bemutatja, milyen helyzetben volt az önkormányzat, valamint annak cégei és intézményei tavaly október 31-én.
Sajtótájékoztatón számolt be péntek délelőtt Ruzsa Csaba alpolgármester és dr. Schmuck Roland, a Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke az önkormányzati szféra egészét érintő pénzügyi átvilágítás eredményéről. Hangsúlyozták, ez az átvilágítás azt vizsgálta, hogy tavaly ősszel, az átadás-átvételkor, milyen pénzügyi helyzetben volt az önkormányzat, annak cégei és intézményei.
Ruzsa Csaba szerint ezt az átvilágítást azért volt fontos elvégezni, hogy világos legyen, 2019-ben pontosan milyen állapotban volt az önkormányzati szféra egésze, honnan indult az új városvezetés. Így ugyanis 2024-ben, a ciklus végén lesz mihez viszonyítani, reményeik szerint látszik majd, honnan hová jutottak el. Hozzátette, a 80 oldalas dokumentumot rövidesen nyilvánossá, bárki által elérhetővé teszik a város honlapján.
Az alpolgármester elmondta, egy könyvvizsgálókból álló szakértői stáb munkáját a járványhelyzet némileg lassította, két-három hónappal később készült el az anyag a tervezettnél. A dokumentum szakmai és nem politikai szempontrendszer alapján készült, kizárólag pénzügyi megjegyzéseket tartalmaz. A cél az volt, hangsúlyozta, hogy érthetővé tegyék a folyamatokat.
Célja, hogy a későbbi gazdasági-pénzügyi, akár fejlesztéseket célzó döntések megalapozottak legyenek, hogy tudják egy-egy cég, intézmény milyen állapotban van, milyen intézkedéseket kell hozni.
Schmuck Roland bizottsági elnök mindehhez hozzátette, tavaly sokféle szám elhangzott az átadás-átvétel után az önkormányzat pénzügyi helyzetét illetően, ez az anyag azonban nem vélekedéseket, hanem tényeket tartalmaz.
2019. október 31-én az önkormányzati cégeknek mintegy 15 milliárd forintos kötelezettsége volt: Egyes cégeknél magasabb, másoknál alacsonyabb volt a kötelezettségek mértéke. Hosszú lejáratú kötelezettség 6,6, rövid lejáratú 8,6 milliárdnyi volt.
Hangsúlyozta, az audit nem vizsgálta, hogy ezekkel a kötelezettségekkel később mi történt, tehát ez egy statikus állapotot mutat.
A képviselő elmondta, az önkormányzat gazdasági társaságainál és intézményeinél összesen 29,8 milliárd kötelezettséget tárt fel a vizsgálat.
Kiemelte, hogy tavaly október 31-én az akkor hatályos költségvetési előírások alapján az önkormányzatnál 19,3 milliárddal haladták meg a kiadások a bevételeket. Mindez, mint mondta, úgy finanszírozható, úgy kezelhető, hogy a kiadásokat későbbre tolják valamint a későbbi kiadásokra lekötött összegekből fizetik ki az aktuális kiadásokat, mintegy gördítve maguk előtt a hiányt. Az önkormányzat összes szervezeti egységét figyelembe véve az egyenleg még kedvezőtlenebbül alakult: együttesen 33,6 milliárddal haladták meg a kiadások a bevételeket, ebbe a működési és beruházási forrásokat is beleszámították.
Ruzsa Csaba beszélt arról is, hogy a vizsgálat világosan megmutatta, melyek azok a cégek, amelyeknek tőkeproblémái, gazdálkodási nehézségei vannak, ilyen volt például a Tüke Busz vagy a Pécsi Kommunikációs Központ. Utóbbi gazdasági helyzete azóta jelentősen javult, a korábbi 80-20 százalékos önkormányzati-saját forrás arány mára 51-49 százalékra változott – tette hozzá az alpolgármester.
Hozzátette, 2019-ben az önkormányzat év közben jelentősen ráemelt a céges költségvetésekre, azaz alultervezett volt több cég büdzséje. Szerinte ez a módszer a működési hiány kockázatát hordozza az önkormányzat és annak cégeinek vonatkozásában. Éppen ezért döntöttek úgy, hogy erősebb pénzügyi-gazdálkodási kontroll alá vonják a cégeket, a 2020-as költségvetésben és tervezésben ez a szempont már megjelent. Kiemelte: a hosszú távú stabil működés a cél.
Az alpolgármester arról is beszélt, hogy valójában nem a pénzügyi adósság jelenti a legnagyobb problémát az önkormányzati szférában, hanem az elhalasztott fejlesztések. Egészen pontosan az, hogy elmaradtak infrastrukturális fejlesztések, és hogy sok ingatlan állaga leromlott, így ezek fejlesztése igényként jelenik majd meg a jövőben.
Azaz a jelentős kötelezettségteher mellett a pécsi polgárok által jogosan elvárt fejlesztések terheivel is számolni kell. Azon dolgoznak, hogy utóbbiakat meg tudják valósítani egy stabil működés mellett.
Komoly nehézséget okoz, tette hozzá Ruzsa Csaba, hogy közel 20 százalékos helyi bevételcsökkenés várható, 2020-21-ben 4 milliárd adóbevételtől fog elesni Pécs a különböző kormányzati elvonások és kedvezőtlen gazdasági tendenciák miatt. Kérdésre válaszolva elmondta, ennek ellenére nincs veszélyben az önkormányzati cégek-intézmények fizetőképessége. Schmuck Roland mindehhez hozzátette: csak azért nincs veszélyben a fizetőképesség, mert már tavaly látták, milyen rossz a helyzet, és 2020-ban már eleve takarékosan terveztek, ennek köszönhető, hogy most nincs nagy baj.
A 8,5 milliárdos állami hitelvisszafizetési kötelezettségről elmondták: folynak a tárgyalások a kormányzattal, szakmai egyeztetés zajlik, amelynek nincs politikai felhangja.
