Egy különös könyv bemutatójára került sor Pécsett. Sokszor hallani olyan megjelenő verseskötetről, amely fordításokat tartalmaz, Blazsetin István azonban saját, horvát nyelven írt verseit ültette át magyarra. A Dalmáciában csak Pilinszkyhez hasonlított költő elmondása szerint nagy nehézségek árán tudta csak megteremteni ezt a költészeti ékkövet.
Blazsetin István író, költő, műfordító 1963-ban született, a Pécsi Tudományegyetem horvát tanszékén oktat. Zágrábba járt egyetemre, mindeddig műveit is horvátul írta, így a 2003-ban megjelent Porcija besmisla című kötetét is. Ennek a műfordítását végezte el most. A pécsi August Senoa Klubban szerda este bemutatott könyv az Egy adag értelmetlenség címet kapta.
– Hű fordítója akartam lenni verseimnek, nem újabbakat költeni. Véleményem szerint ez lehetetlen feladat. Két szöveg nem lehet ugyanaz, hiszen a horvát tenger szóról, a more-ról sohasem jutna eszembe a kukorica, a tengeri – mondta el Blazsetin István.
A bemutatón az eszéki egyetem hungarológiai tanszékének egyetemi docense, Medve Zoltán is felszólalt. Elmondása szerint a fordítás kilenc év távlatából készült el, de a két kötet formája ugyanaz – pillanatképek sorozata jelenik meg bennük.
– A tárgyiasult líra a szerző és az emberek közötti viszonyokat feszegeti. A művekben hangsúlyos szerepet kapnak a tájképek, valamint a természet is, mindezt a szerző némi iróniával kezeli – elemezte a művet Medve Zoltán.
A költő 1985-ben fordított először magyarról horvátra költeményeket, s azóta mások mellett Esterházy Péter, Radnóti Miklós, Örkény István, Pilinszky János műveit ültette át. De fordította Slavko Mihalics, Mario Susko és Ivan Rogics Nehajev műveit is. Az új kötet elkészülte a pécsi horvát klub által elnyert pályázati támogatással valósult meg.
Eddig megjelent verseskötetei: Generacijska antologia (Nemzedéki antológia, Dujmov Dragomirral közösen, 1991), Porcija besmisla (Egy adag értelmetlenség, 2003); Két költészeti antológia, a Rasuto biserje (Szétszórt gyöngyök, 2002) és a Sjajna igra (Csodálatos játék, 2010) szerkesztője, valamint a Knjizsevnost Hrvata u Magyarskoj od 1918. do danas (A magyarországi horvátok irodalmának története 1918-tól napjainkig, 2000) szerzője.
