Orbán Viktor nem mutatott – de nem is kapott – kíméletet, amikor a héten összecsapott európai parlamenti bírálóival a magyar kormány ellentmondásos médiatörvénye ügyében, ám a strasbourgi adok-kapok néhány súlyos kérdést is felvet Magyarország és az EU számára – írta kommentárjában a The Guardian.
A napilap internetes kiadásában megjelent írás szerzője, Simon Tisdall a magyar kormányfőt idézte: „én nyilvánvalóan készen állok a harcra … ez nem csak Magyarország számára lesz hátrányos vagy káros, de az EU egészére is”- mondta Orbán Viktor. A szerző szerint ezzel az EU zászlóvivője gyakorlatilag az EU-t fenyegette.
Az író szerint Orbán Viktor Strasbourgban világossá tette, hogy „a lehető legkínosabb helyzetet” teremti, ha Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy beavatkozzék az ő belpolitikájába.
Charles Grant, a Centre for European Reform nevű kutatóintézet igazgatója a The Guardiannek kijelentette: az EU felfüggesztheti a kapcsolatokat azokkal a tagországokkal, amelyek kijátsszák az európai jogszabályokat, ahogy az 2000-ben is megtörtént egy rövid időre, Ausztria esetében, miután Jörg Haider szélsőjobboldali Szabadságpártja csatlakozott az osztrák kormányhoz.
Grant szerint azonban a felfüggesztés „a nukleáris opció, és valószínűtlen, hogy megtörténik”. „Sokakhoz hasonlóan engem is nagyon nyugtalanítanak a magyarországi fejlemények, de a ‘lator állam’ kifejezést nem használnám … Magyarország nem szűnt meg demokráciának lenni” – idézte a brit lap az elemző intézet vezetőjét.
Grant szerint valószínűbb forgatókönyv az, hogy „szabadpiac-ellenes politikája miatt” Orbán végül „megalázkodva” kénytelen lesz segítséget kérni az EU-tól és az IMF-től.
A The Guardian szerint ugyancsak aggasztó kérdés az a hatás, amelyet Orbán magatartása gyakorol az EU globális befolyására.
Angela Merkel német kancellár a szerző szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy gyengülhet az unió kollektív tekintélye, amikor visszaéléseket elkövető rezsimekkel szemben lép fel. Ha Magyarország büntetlenül figyelmen kívül hagyhatja az EU-normákat, akkor az emberi jogok és a polgári szabadságjogok területén megkérdőjelezhető gyakorlatot folytató más uniós tagállamok is arra érezhetnek késztetést, hogy ne tágítsanak politikájuktól – áll az írásban.
A szerző felteszi a kérdést: mindebből milyen következtetéseket von majd le az EU-tagjelölt Törökország, amelyet gyakran vádolnak a médiaszabadság korlátozásával?
A lap szerint ugyanakkor a Magyarországgal szembeni bánásmódon erőteljesen érződik a kettős mérce alkalmazása.
Susi Dennison, a European Council on Foreign Relations nevű páneurópai kutatóműhely szakértője hangsúlyozta, hogy sok országot lehet vádolni az EU-jogszabályok szellemének – ha nem éppen betűjének – figyelmen kívül hagyásával. Dennison Olaszország és Málta esetében a menedékért folyamodókkal szemben alkalmazott eljárást, Franciaország és Szlovákia esetében a romákkal szembeni bánásmódot idézte fel.
A Human Rights Watch emberi jogi szervezet tavalyi jelentése számos visszaélést tárt fel EU-tagállamokban. Magyarországra „könnyebb volt rászállni”, mivel kis ország – mondta Susi Dennison a The Guardian idézete szerint.
A szakértő szerint azonban az ellentmondásos ügy útjára indította a közös normák fenntartásáról szóló, már régóta esedékes vitát. „A legutóbbi időkig az EU-kormányok és a Bizottság nem tartotta helyénvalónak belső ügyek megvitatását európai szinten, főleg nem nyilvánosan”. Most azonban az Orbán viselkedése feletti felháborodás arra vall, hogy „végre meghallgatásra lel a civil társadalom régóta hangoztatott üzenete, (miszerint) ha az EU alapvető értékeit akár egyetlen tagország is megsérti, az változatlanul közös szégyenforrás” – idézi a brit lap Susi Dennison elemzését.
