Az Alaptörvény feltétel nélküli állampolgári kötelességként határozza meg a haza védelmét. Az Alaptörvény expliciten elítéli az 1956-os kollaboránsokat. Ha az országot támadás érné, az Alaptörvény értelmében Orbán Balázs országgyűlési képviselőként szavazhatna a háborús helyzet kinyilvánításáról. Orbán Balázs azt mondta, Zelenszkij elnök helyében ők (a kormány? az Országgyűlés?) valószínűleg nem kezdtek volna emberéleteket követelő védekezésbe az orosz invázió után. Ezt kollaborációnak hívják – írja a hvg.hu szerzője.
Orbán Viktor politikai igazgatója, Orbán Balázs a Mandiner egyik műsorában ezt mondta: „Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”
Orbán Balázs kijelentései számos ponton ellentétesek az Alaptörvénnyel, amelyre fölesküdött, és amely egyértelműen és ismételten állampolgári kötelességként határozza meg a haza védelmét idegen erőktől. Az Alaptörvény külön kitér az 1956-os kollaboránsokra, akik „el nem évülő felelősséggel tartoznak”. Miközben ugyebár Orbán Balázs azt a következtetést vonta le 1956-ból és az utána következő eseményekből, hogy a helyes magatartás a megszálló szovjet csapatokkal való kollaboráció lett volna – írja a hvg.hu.
Orbán Balázs kijelentései különösen aggályosak, mivel országgyűlési képviselőként az Alaptörvény értelmében az országot ért támadás esetében szavazhat a háborús helyzet kihirdetéséről.
Az általa elmondottak alapján vélhetően nemmel szavazna – írja a hvg.hu.
