Orbán Viktor szerint Magyarország ma erősebb és függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt.
A miniszterelnök hétfőn napirend előtt a parlamentben arról beszélt: a soros uniós elnökség félidejében elmondható, az elmúlt három hónap legnagyobb eredménye az, hogy „Magyarország ki tud állni a nemzetközi porondon saját magáért és polgáraiért, amikor kell, vállalja a konfliktusokat is, és sikeresen meg tudja vívni őket”. Magyarországot és Európát is át kell szervezni – jelentette ki Orbán Viktor.
Az elnökség legfontosabb teendőjének az EU közös gazdasági kormányzásának megteremtését nevezte. Európa megerősítése közös cél – jelentette ki beszédében a kormányfő, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a magyar EU-elnökségnek van egy másik célja is, mégpedig az ország új helyének, új pozíciójának kijelölése a válság utáni Európában.
Hozzáfűzte, „elnökségünk ideje éppen egybeesik Magyarország megújításának sorsfordító időszakával, azokkal a hónapokkal, amikor a legnagyobb küzdelmeket vívjuk a megújulás érdekében, és amelyeknek kimenetele hosszú évtizedekre meghatározó lesz az ország élete szempontjából”.
Magyarországnak a korábbi igen gyenge pozíciói helyett jobbakat, tekintélyesebbeket kell elfoglalnia a régióban, Európában, a világban, ez azonban konfliktusokkal jár – mondta, majd hozzátette: csak az az ország tudja javítani nemzetközi pozícióját, amely nem ijed meg senkitől, kiáll az igazáért, céljaiért, és így képes erősíteni önállóságát, függetlenségét, érvényesíteni álláspontját.
Szerinte az elmúlt három hónap legfőbb sikere éppen az, hogy „Magyarország már ki tud állni a nemzetközi porondon saját magáért és polgáraiért, amikor kell, vállalja a konfliktusokat is, és sikeresen meg tudja vívni őket”. Ezért Magyarország ma erősebb és függetlenebb, mint az elmúlt húsz évben volt – emelte ki, megjegyezve, hogy ezért tud az ország a soros elnökséggel hasznára lenni Európának, hiszen csak egy öntudatában erősödő, saját céljaiért bátran kiálló ország tud segíteni Európa egészének abban, hogy sikeresen megújuljon.
Orbán Viktor rámutatott, egyáltalán nem volt túlzó az elnökség átvételekor az a kijelentés, hogy a kommunizmus bukása óta olyan nehéz év nem várt még Európára, mint az idei, „Magyarország tehát Európa legnehezebb évét fogta ki, ami a magyar történelmet ismerve akár megszokottnak is tekinthető”.
A miniszterelnök szerint a magyarok azok közé tartoznak, akik elsők között ismerték fel a megújulás szükségességét, azt, hogy a nyugati világ pénzügyi válsága érvénytelenné tette a régi mércéket, eszközöket, „ezért a nemzetközi gazdasági válság utáni Európát és Magyarországot a régi szabályok szerint nem lehet működtetni, miként Magyarországon sem lehet a krízist azokkal az eszközökkel kezelni, amelyek magát a válságot okozták”.
Felismertük és megértettük, hogy azért kell megújulni, mert a régi politika az egekbe növelte az adósságot, valamint azt is, hogy a „részátalakítások” nem vezetnek sehová, az ország alkotmányos újjászervezésére van szükség – sorolta, folytatva, felismertük és megértettük azt is, hogy a Magyarország és Európa előtt álló problémák nagyon is hasonló természetűek, és a feladat természetrajza is hasonló: Magyarországot és Európát is át kell szervezni. A két legfontosabb feladat Magyarországon és Európában is ugyanaz: az államadósság csökkentése és a munkahelyteremtés – mondta a kormányfő. Megjegyezte, Magyarországon ma a politika távolról sem tökéletes, messze nem hibátlan, de immár az emberekről szól.
A magyar elnökség legnagyobb teljesítményének a közös gazdasági kormányzásról szóló hatos jogszabálycsomagot nevezte, amelyet minden tagállam elfogadott, és az Európai Parlament elé kerül.
A magyar EU-elnökség legfontosabb teendője az Európai Unió közös gazdasági kormányzásának megteremtése – közölte, kijelentve, hogy ebben Magyarország jó úton és jó ütemben halad, függetlenül attól, hogy nem csatlakozott az unió versenyképességi paktumához, amelyet az eurózóna tagállamai kezdeményeztek. Ezzel kapcsolatban a kormányfő megismételte: a kabinet a paktum hat céljából ötöt kívánatosnak tart, és meg is fog valósítani, a társasági adó alapjának harmonizációját azonban az ország érdekeivel ellentétesnek ítéli. „Eszünk ágában sincs adókat növelni, nem veszünk részt olyan paktumban, amely ezt követelné tőlünk” – hangsúlyozta.
A magyar elnökség eddig elvégzett munkájáról számot adva Orbán Viktor kifejtette: Brüsszelben eddig 750 munkacsoportülést vezettek, 16 tanácsülés megszervezéséhez és levezényléséhez járultak hozzá, 9 informális miniszteri tanácsülést tartottak, és egyszerre több száz ügyön dolgoznak.
Az állampolgárok életét közvetlenül is befolyásoló eddigi eredmények között említette az európai polgári kezdeményezést részletesen szabályozó rendelet véglegesítését; a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogi jogszabály elfogadtatását; az elektronikai és elektromos hulladékok újrahasznosítása felülvizsgálati ügyének megoldását; a közös agrárpolitika jövőjéről szóló következtetések elfogadását; a kohéziós politika és az Európa 2020-ig szóló stratégiájának összekapcsolását; az egységes szabadalmi oltalom rendszerének megteremtését; valamint az energiapolitika területén elért eredményeket, így azt, hogy elfogadták, hogy 2014-re megteremtik az egységes gáz- és árampiacot.
Magyarországot és Európát is át kell szervezni – folytatta Orbán Viktor. A kormányfő úgy fogalmazott: felismertük és megértettük, hogy a Magyarország és Európa előtt álló problémák nagyon is hasonló természetűek, és a feladat természetrajza is hasonló.
A két legfontosabb feladat Magyarországon és Európában is ugyanaz: az államadósság csökkentése és a munkahelyteremtés – mondta Orbán Viktor.
