A miniszterelnök szerint az, hogy Magyarország a számtalan külső és belső gondja közepette is új egyetemet alapít, azt mutatja, hogy „igenis van jövőnk, végre újra hiszünk magunkban, és ezért lesz erőnk kiverekedni magunkat a nehézségekből”. Többé nem hagyjuk magunkat eltéríteni saját céljainktól – jelentette ki Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapító ünnepségén, szerdán az Országházban.
A kormányfő azután mondta el beszédét, hogy Kövér László házelnök átadta az új egyetem alapító nyilatkozatát Patyi Andrásnak, az intézmény rektorának, aki átvette az egyetem ünnepélyes jelképeit – a rektori láncot, jogart és díszpecsétet – is.
Orbán Viktor történelmi jelentőségűnek tartja, hogy mostantól egységes egyetemi rendszerben készítik fel azokat, akik a közszolgálat legfontosabb hivatásait választják. „Olyan fiatalokat akarunk képezni az állam működtetésére, akik a személyes példamutatásukkal, tudásukkal és teljesítményükkel, erkölcsi bátorságukkal és tartásukkal biztonságosabbá és erősebbé teszik Magyarországot; olyan fiatalokat, akik képesek magukat egy magasabb célnak alárendelni, (…) akik élethivatásuknak tekintik a haza és a köz szolgálatát” – hangsúlyozta, az új egyetem irányítóit, oktatóit és hallgatóit pedig a magyar állam megújításának legfontosabb letéteményeseinek nevezte.
Az, hogy a magyarok a számtalan külső és belső gondjuk, bajuk közepette is új egyetemet alapítanak, azt mutatja, hogy „igenis van jövőnk, végre újra hiszünk magunkban, és ezért lesz erőnk kiverekedni magunkat a nehézségekből. Lesz erőnk és lesz tudásunk sikeres nemzetté válni, sikeres országot építeni, és többé nem hagyjuk magunkat eltéríteni a saját céljainktól” – fogalmazott Orbán Viktor, majd kijelentette: „nagy dolgunkra vállalkoztunk, és véghez fogjuk vinni őket ugyanúgy, ahogy megalkottuk az új alaptörvényünket, ahogy stabilizáltuk az ország pénzügyi helyzetét, ahogy tavaly több mint 200 törvény elfogadásával átszerveztük az életünk minden fontos területét, és ahogy ezt az új egyetemet megalapítottuk”.
Beszédében emlékeztetett az erdélyi magyar egyetem 2000-es megalapítására, majd párhuzamot vonva a most létrejött közszolgálati egyetemmel azt mondta: a magyarok 2000-ben is és most, 2012-ben is az egyetemalapítás mellett döntöttek. „Számomra ez a legerősebb kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a Magyarországot ma vezető politikai közösség, a polgári, nemzeti, kereszténydemokrata közösség a jövő oldalán áll, és maga is a jövőhöz tartozik” – jelentette ki. A mostani egyetemalapítási ünnepség szerinte annak is bizonyítéka, hogy az ország elmúlt másfél éves „erőfeszítései” kinyitották a lehetőségek ajtaját: „másfél év átszervezés és megújítás után elérkeztünk új alkotmányos rendünk konszolidálásához”.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy a magyar egyetemek alapítása gyakran kötődik válságokhoz. „Ha veszélyben a haza, a magyar szellem falakat, egyetemek falait építi maga köré, és ott őrzi a nemzeti nagyság és önazonosság látható és láthatatlan relikviáit. Ott készül fel a jövőre, a válság utáni időkre, abban a biztos tudatban, hogy minden válság elmúlik egyszer” – mondta. Példaként felidézte, hogy Pázmány Péter a török hódoltság idején, amikor Magyarország három részre szakadt, alapította meg a nagyszombati egyetemet, és Trianon után is az első feladat volt az anyaországba „menekíteni” a határokon túl ragadt egyetemi intézményeket.
Orbán Viktor szerint habár „a mai gondjaink eltörpülnek elődeinké mellett, az európai válság ma is arra késztet bennünket, hogy megerősítsük a magyar államot”, s ennek egyik eszköze a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely válasz az elmúlt évtizedeknek jórészt a magyar állam gyengeségéből fakadó problémáira, arra, hogy a közérdek a magánérdekek mögé szorult. Magyarország a nagy céljait – folytatta -, így a tíz év alatti egymillió munkahelyet, a Közép-Európa fejlődésében betöltendő meghatározó szerepet és Európa egyik legversenyképesebb gazdasági környezetének létrehozását az országban, csak erős és korszerű állammal képes
Az állam feladata, hogy biztos alapot teremtsen a munkához, a vállalkozáshoz, az érdem szerinti boldoguláshoz, és „akár erővel is képes legyen megvédeni hazánk függetlenségét”, megvédeni a magyarokat a bűnözéssel és mindenfajta szélsőséggel szemben – sorolta, hozzáfűzve, hogy olyan államra van szükség, amely képes érvényesíteni Magyarország érdekeit a nagyvilágban.
Az ünnepségen – amelyen részt vett a kormány több tagja, továbbá mások mellett Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Darák Péter, a Kúria elnöke – Patyi András, az egyetem öt évre kinevezett rektora azt mondta: a haza szolgálata nem kereskedelmi ügylet, hanem hivatás, az új egyetem pedig éppen erre készíti fel a hallgatóit. A kabinetnek olyan közigazgatásra van szüksége, amely nem csupán követi a változásokat, hanem fel is készíti az irányítókat erre – hangsúlyozta. „Ahhoz, hogy megszolgáljuk a kormány és az Országgyűlés alapítással belénk vetett bizalmát, a közigazgatási és kormányzati munka tudományos kutató- és háttérbázisává kell válnunk” – mutatott rá a rektor.
A rendezvény végén Schmittné Makray Katalin, Schmitt Pál köztársasági elnök felesége felavatta az egyetem zászlaját.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem három intézmény – a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara – jogutódjaként jött létre január 1-jén.
