Berze Nagy János néprajztudós hagyatékában lelhető föl A bűbájos lakat című mese, amely a Bóbita Bábszínház e heti bemutatójának alapjául szolgált. A pécsi kötődésű történetet Nagy Viktória Éva és Schneider Jankó alkalmazta színpadra, két főszerepében a teátrumhoz Debrecenből szerződött Papp Melindát, valamint Matta Lórántot láthatjuk. Szombaton, október 1-jén rögvest két bemutató előadást is tartanak: 10 és 16 órakor várják a négy esztendőnél idősebbeket.
Izgalmat, csodát és furfangot egyaránt ígér a Bóbita Bábszínház új bemutatója, A bűbájos lakat. A pécsi kötődésű mese mostani feldolgozása több ponton eltér attól a változattól, amely Berze Nagy János néprajztudós gyűjtéseként ismert.
– Berze Nagy János több archetípusos meséből gyúrta össze ezt az ,,ördögi történetet” – avat a részletekbe Schneider Jankó, az előadás rendezője. – Amolyan ,,kívánságos meséről” van szó, mint Aladdin és a csodalámpás esetében, csak itt egy csodalakat a főszereplő, amelyben az ördögök ereje lakozik. Aki elfordítja benne a kulcsot, annak teljesül a kívánsága. Berze Nagynál elvarratlan a történet azon szála, hogy mi lesz a lakattal, ott ugyanis a fiúnak az útja során segítői akadnak: a Szél, a Nap és a Hold egeret, macskát és kutyát ad neki, akik elvégzik helyette a feladatot. A mi átdolgozásunkban fontos szerephez jut a bűbájos lakat, amely végül sok száz hasonló szerkentyű mellé felkerül a híres pécsi lakatfalra, ahol se ördög, se ember soha többé rá nem lelhet. E fordulattal a mesénk erősebben kötődik a városhoz.
– Más különbség is akad a két változat között.
– Sok mindenben eltértünk tőle, a történet szövése is teljesen más, így a kicsik, a négy éven felüliek számára is tökéletesen érthető. Számos mesehős úgy aratja le a babért, hogy valójában nem sokat tesz a sikerért. Ezzel szemben én a cselekvő hősöket szeretem, amilyen Ludas Matyi és Kukorica Jancsi például. Ezért is volt fontos számomra, hogy a bonyodalom egy adott pontján cselekvővé váljon a boldogságát kereső szegény legény. Lehet, hogy túl sok mindenre vágyik, s többre, nagyobbra is, mint illenék. Ám amikor mindent elveszít, ami számára fontos, vállalja a nehézségeket, s érzései is igaz szerelemmé nemesednek.
– Kétszereplős a mese: az ördög és a bábjátékos jelenik meg a színen.
– A bábjátékos, aki dédszülei örökségét viszi tovább, telis-tele van mesével. Ezekből kezd el játszani közönségének, ám a hirtelen felbukkanó ördög mesterkedése nyomán másfelé kanyarodik a történet. Így csöppenünk a bűbájos lakat históriájába. Előadásunkban a paravános játék és a színészi jelenlét jól kiegészíti egymást. Régi kesztyűs és marionett bábokkal elevenednek meg a szereplők. Nemrég nyílt meg itt, a Bóbita Bábszínházban a Hincz család híres bábgyűjteményéből rendezett kiállítás. Ennek néhány ,,szereplője” is megihletett minket, van, amelyik technikai megoldásában, s akad egy trükkös figura is, akit ugyancsak átemeltünk az előadásba, méghozzá az eredetinél fontosabb szereplővé avatva. Arról az asszonyfiguráról van szó, aki egy szempillantás alatt léghajóvá képes alakulni. Nálunk ennek komoly szerepe lesz a királylány elrablásában…
– Miféle tanulsággal szolgálhat nézőinek a mese?
– Érdemes szemfülesnek és furfangosnak lenni, s alkalomadtán akár az ördöggel is szembeszállni, hátha a bátorságunk révén túljárhatunk az eszén.
– Milyen zenei- és látványvilág tárul elénk?
– Néhány kisebb csodának is tanúi lehetnek a nézők. Bízom benne, hogy e látványos mozzanatok elgondolkodtatják majd a kicsiket. A felnőtteknek annyit elárulhatok: lesz az előadásnak egy harmadik, láthatatlan szereplője is, akinek mindezt köszönhetjük majd. Ő a tapsrendre sem jön ki, hanem megmarad a titokzatos csodának. Előadásunk tervezője Bodor Judit, a zenét Csernák Zoltán Samu szerezte. Dolgoztam már mindkettejükkel. A zene hangulatfestő és karaktererősítő jelleggel egyaránt bír, így az ördögök világát cimbalmos-bőgős hangzás jellemzi, a király megjelenését különleges fanfár érzékelteti, a szerelmesek egymásra találásakor pedig lantmuzsika szól.
– Pár nappal a premier előtt valósággá vált a bábszínházi mese vége, s az előadás lakatja felkerült a Janus Pannonius utcai lakatfalra is.
– Valóban, az előadásunkban szereplő, varázserejű lakat egy másolata immár e kultikus belvárosi szegletet is díszíti. A szerelmesek lakatfalát, mely ugyancsak sok titkot őriz. Mert Pécs a legendák városa is!
