Újabb, Pécs történetében jelentős szerepet betöltő emberek – mint Szauter Ferenc és Flerkó Béla – és a Mecseki Láthatatlanok előtt is tiszteleg hamarosan az önkormányzat. A nyugati várfalsétányhoz például egy zenélő, orgonasípokat mintázó szobor kerül Angster József, az egykori leghíresebb magyar orgonagyáros tiszteletére.
Magyarország valaha élt legjelentősebb orgonaépítőjének, a pécsi Angster Józsefnek rendhagyó emlékművet állít Pécs. Bár korábban az orgonaépítők emlékére készült már egy kisebb köztéri installáció, az északi várfalsétányon található alkotás az elmúlt években azonban megrongálódott, nem töltötte be funkcióját.
Most egy nagyobb és időtállóbb alkotást készíttet a pécsi önkormányzat, amely a Barbakántól délre eső kis parkban az várfalsétány északi részén kap majd helyet, amely az Esze Tamás utcából közelíthető meg. A hétmillió forintba kerülő emlékműhöz az állam is adott 3 millió forintot.
Bérczi Zsófia tervei alapján egy öt méter magas és másfél méter széles orgonasíprendszert hoznak létre 46 rozsdamentes sípból. A kompozícióhoz tartozik egy talapzat és körülötte öt olyan padot állítanak ki, amelyek karfájába vezérlőgombokat építenek. Ezek megnyomásával a szobor belsejében lévő hangszórókból orgonaművek, továbbá Angster-leszármazottakkal, orgonaépítőkkel, orgonakutatókkal, orgonistákkal készült interjúk hallhatóak.
Az Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár 1867 és 1951 között működött a baranyai megyeszékhelyen az Angster család öt férfitagjának irányítása alatt. A cég államosítás előtti utolsó igazgatója, az alapító unokája, Angster József 2012 tavaszán, 95 éves korában hunyt el. A vállalat, működésének 84 éve alatt, 1300 orgonát készített, melyekből kis falusi templomokba éppúgy jutott, mint a kalocsai és a szegedi dómba, a Szent István-bazilikába, a kassai és a fővárosi zeneakadémiába is.
Szintén emléket állítanak a mecseki Láthatatlanoknak; az 56-os forradalom idején hősiesen küzdő pécsi szabadságharcosok a Mecsek-kapu oldalán kapnak emléktáblát november 4-én. Ezen a következő szöveg áll majd: „Itt, a Mecsek kapunál állította meg az 1956. november 4-ét követő napokban egy maroknyi szabadságharcos a városunkba betört szovjet tankokat. Ez a környék a „Mecseki Láthatatlanok” hetekig tartó drámai harcának fontos helyszíne volt. A Pálos templomnál az orvost váró sebesülteket mentős ruhába bújtatott ávósok mészárolták le. Tisztelgésül a hősök emléke előtt Pécs Város Önkormányzata 2014”.
Szauter Gusztáv és Anna azzal érdemelt ki hasonló művet volt házuk falára, hogy a közel száz esztendeje épületeket adományoztak Pécs számára, így új óvoda nyílhatott meg a városban.
Flerkó Béla egykori József utcai lakhelyének falát is nemsokára emléktábla ékesíti. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetének korábbi igazgatója, későbbi rektora vezette be az intézményben az angol nyelvű oktatást harminc esztendővel ezelőtt.
