Növelik a pécsi biológiai reaktort, ezzel jelentős fejlesztés indul a Tettye Forrásház szennyvíztelepén. Itt kétóránként egy versenyuszodai medencének megfelelő mennyiségű elhasznált vizet kezelnek. A több mint 100 millió forintos beruházás célja, hogy a telep továbbra is nagy biztonsággal teljesítse a tisztított szennyvízre vonatkozó, a jövőben jelentősen szigorodó környezetvédelmi határértékeket. Közlemény.
„Végül minden a Fekete-tengerbe kerül
Ha azt gondolnánk, hogy Pécsen vagy a környékén élve a tengerek tisztaságához legfeljebb egy külföldi utazáson lehet közünk, tévedünk: fürdőszobai csapunk megnyitása is kihat a távoli vizekre. Az elhasznált víz előbb a szennyvíztelepre, majd onnan megtisztítva a Pécsi-vízbe, a Drávába, a Dunába, végül a Fekete-tengerbe kerül. Vagyis a szennyezett vizek megfelelő tisztítása az egyik legfontosabb környezetvédelmi tevékenység. Ezt a feladatot Pécsen és a környező településeken a Tettye Forrásház Zrt. által üzemeltetett pécsi szennyvíztisztító telep látja el, ahová naponta átlagosan 26.500 köbméter szennyvíz érkezik, és amely körülbelül ugyanennyi tisztított vizet enged vissza nap mint nap a természetbe.
Az uniós szabályozásokkal összhangban meghozott Országos Vízgazdálkodási Terv az összes hazai élő vízfolyásra nézve pontosan meghatározza, hogy 2027-re milyen
vízminőséget kell elérniük. Ennek érdekében a szennyvíztelepeknek folyamatosan csökkenteniük kell a kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségét, így időről időre szigorodnak a szabályozások.
Az 1995-ben beüzemelt pécsi tisztítótelep besorolása szerint a legmagasabb (a csepelivel egyező) kategóriába tartozik, a helyi adottságok – mint például a Pécsi-víz alacsony vízhozama és a terület vízbázisának védelme – miatt azonban az átlagosnál szigorúbb határértékek vonatkoznak rá. Eddig két alkalommal esett át szigorításon, amelyekhez az eleve modern technológia kisebb módosítása is elegendőnek bizonyult. Az októbertől várható határértékek teljesítéséhez azonban jelentős fejlesztésre van szükség.
Tovább javul a pécsi tisztítás hatásfoka
– Többféle műszaki megoldás is létezik a megvalósításra, melyek közül környezetvédelmi, gazdaságossági és üzemeltetési szempontok alapján választottuk ki a legjobb technológiát – mondta el az átalakítás kapcsán Ambrusits Balázs, a telep vezetője. – Nem új medencéket építünk magas költségeken, hanem a meglévőket felhasználva a biológiai reaktorok térfogatát növeljük meg. A beruházás eredményeként jóval kevesebb lesz a szennyvíztelepről kibocsátott nitrogén és foszfor mennyisége, amelyek egyebek mellett felelősek az élővizekben kialakuló vízminőség romlásért. Jelenleg naponta 380 kilogrammnyi foszfor érkezik be a szennyvízzel a telepre, ebből a tisztítást követően végül 100 kg kerül a befogadó patakba, ami a fejlesztés eredményeként ötödére, azaz mindössze 22 kilogrammra csökken majd – tájékoztatott a Tettye szakembere.
A pécsi telepről kiengedett tisztított vízben a szennyező anyag eltávolítási hatásfoka jelenleg 97-98,5%-os, ami kiemelkedő minőségű Magyarországon, az átalakítás után azonban még magasabb lesz ez a mutató.
Több kényelem a szorgos baktériumoknak
A pécsi telepen két ikerreaktor látja el a szennyvíztisztítás második és harmadik fokozatát, itt zajlik az eleveniszapos biológiai tisztítás, ahol mikroorganizmusokból álló élő biomassza végzi a szennyeződések lebontását. A biológiai reaktor jelenleg 18 ezer köbméteres térfogatát növelik 20 ezer köbméter fölé keverők és szivattyúk beépítésével, valamint egy leválasztó fal kiépítésével. A bővítést olyan medencéknél végzik el, amelyek kihasználtsága jelenleg nem teljes, így a telep lehető leggazdaságosabb működéssel tudja betartani a hosszú távú vízminőségi program új határértékeit.
Az átalakítás jelenleg engedélyeztetés alatt áll a környezetvédelmi hatóságnál, a kivitelezési munkálatok várhatóan október közepén kezdődnek meg, és 2013 áprilisáig tartanak.
Pécsi-víz: kutatás az egyetemmel
Hogy felkészüljön a tisztított szennyvízre vonatkozó szigorúbb környezetvédelmi határértékekre, a Tettye Forrásház Zrt. 2011 őszén féléves kutatásba kezdett a PTE Pollack Mihály Műszaki Kar Környezetmérnöki Alapítványának bevonásával. A szakemberek technológiai és laboratóriumi vizsgálatokat végeztek a szennyvízkezelés teljes folyamatán, szimulációs modellt is készítettek a telep működéséről, a várható folyamatokról és több alkalommal végigmintázták a Pécsi-víz teljes hosszát. Az elkészült kutatási jelentés nemcsak Pécs város patakjának ökológiai állapotáról és szennyezettségéről adott átfogó, reprezentatív képet, hanem hosszú távú fejlesztési lépcsőfokokat is meghatározott a szennyvíztelep tisztítási technológiájára vonatkozóan.
2012. szeptember 27.
TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt.”
