1956. október 23. a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Ezen a napon a budapesti ifjúság és a hozzá csatlakozó tömeg azt mondta: elég volt a sztálinista diktatúrából! Erre a napra emlékeztek meg Pécsen a Színház téren és a 48-as téren.
A Színház téren tartott ünnepségen Perényi József a Mecseki Munkástanácsok Szövetségének elnöke mondott beszédet és emlékezett vissza a 62 évvel ezelőtti időkre.
– Ezen a napon azokra a bátor emberekre emlékezünk, akik a sors jobbra fordításának reményében szembe fordultak a hatalommal – kezdte beszédét.
Az embereknek elegük lett a proletárdiktatúrából, az alacsony életszínvonalért felelős kommunista vezetésből, és a fokozott elégedetlenség, az elfojtott düh nyomán 1956 őszére mindenki vihart sejtett, de senki sem gondolta, hogy ez a kis nemzet szembeszáll a világ legnagyobb elnyomó gépezetével – emlékezett vissza. Szinte órák alatt, földrengésszerűen romba dőlt egy mindenhatónak, legyőzhetetlennek hitt kommunista szakszervezet – folytatta.
– Meghatónak és felemelőnek érzem, hogy évente egyszer eljövünk erre a helyre, ahol 1956. október 28-án itt alakították meg a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsát, és fejet hajtunk azon bátor elődeink előtt, akik megmutatták a világnak, milyen is az igazi munkavállalói összefogás. Tesszük ezt azért is, hogy gyerekeink, unokáink megtudják, és ne felejtsék el azt, hogy 1956 máig kisugárzó eszmeisége nélkül most nem állhatnánk itt és nem emlékezhetnénk békében és szabadon – mondta el beszéde végén, majd koszorúzással emlékeztek meg a hősökről az országban elsőként állított Munkástanács Emlékműnél.
Az idei ’56-os emléknapon sem maradhatott el a 48-as téren megrendezett hagyományos ünnepség, mely a Mecseki Munkástanácsok Szövetségének megemlékezése után vette kezdetét a Pécsi Református Gimnázium és Általános Iskola diákjainak műsorával.
A városvezetés, a helyi pártok, szervezetek és az egyetem képviselői, valamint természetesen az ’56 pécsi eseményeit megélt pécsiek és érdeklődők körében megrendezett koszorúzáson a város és a Pécsi Tudományegyetem nevében Miseta Attila, az egyetem rektora mondott ünnepi beszédet. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hazai és pécsi történéseinek, fontos állomásainak és a forradalmárok tetteinek felidézése után a rektor hangsúlyozta, hogy a forradalom olyan esemény volt, melyre hazánkban joggal büszke mindenki, de azt nem kellene megismételni.
Felidézte, hogy 1956-ban is voltak olyanok az országban, akik a szovjet megszállást várták és kérték, majd hozzátette, hogy mikor ma – egy másik szövetségi rendszerben – is vannak olyanok, akik a hazájuk ellen szavaznak fontos kérdésekben, fel kell tenni a kérdést: vajon mi változott?
– A kritikát az országon és a családon belül kell alkalmazni, de csak az kritizáljon, aki alternatívát is tud nyújtani. Igen, vannak gondjaink ma is, nem is kicsik, de a polgároknak van lehetősége választani. Túlélésünk szempontjából ma a legfontosabb az, hogy legyenek gyermekeink. A kipróbált családmodellt ne váltsák fel különös alternatívák, de persze a tolerancia, az elfogadás, a szeretet itt is fontos. Ne próbáljuk idegenekkel feltölteni a sorainkat, ők nem helyettesítik a mi meg nem született gyermekeinket. Ahogy eleink is, mi is legyünk nagyvonalúak a sorsüldözöttekkel, de csak velük. Őrizzük meg szabadságharcaink emlékét, de tanuljunk is belőlük. Pécs pedig mutasson példát szeretetből és munkából az ország számára – mondta Miseta Attila.
Ezt követően Barkóczi Csaba, a Kosztolányi Dezső Céltárulás elnöke szólt a megemlékezőkhöz. Kiemelte, hogy Magyarország és a magyar nemzetközösség a világ legnagyobb katonai túlerejével vette fel a küzdelmet az önállóság és a nemzeti szuverenitás kivívásáért 1956 októberében.
– Hazánk a vörös hadsereg megszállása alatt állt, az ország gazdaságát idegen érdekeknek rendelték alá, a magyar embereket megfosztották munkájuk gyümölcsétől, terrorban és fenyegetettségben éltek. Azóta sok tekintetben mintha mi sem változott volna. Mint egykor azok, akik barátainknak mondták magukat – csak most nem keleten, hanem nyugaton –, ma ugyanúgy az ország gazdaságának kiszolgáltatására törekednek – mondta.
Hangsúlyozta, hogy Európa területén számos jogsértés történik a határon túli magyarokkal szemben, és – mint fogalmazott – ebben a helyzetben kell nekünk ma visszatekintenünk és elismeréssel adóznunk az ’56-os forradalom és szabadságharc hőseinek tetteire, melyekből erőt és bátorságot meríthetünk az elkövetkező küzdelmekhez.
A megemlékezéseken koszorút helyezett el Pécs országgyűlési képviselője, Hoppál Péter, a Mecseki Munkás Tanácsok Szövetsége nevében Sütő Kálmán és Alexa László. Pécs Önkormányzata nevében Őri László alpolgármester és dr. Lovász István jegyző, a Baranya Megyei Önkormányzat nevében Fazekas Róbert alelnök, a Fidesz-KDNP-frakció nevében Kiss-Tihanyvári Dóra, Deli Eszter és Oszoli Dénes, a Demokratikus Koalíció pécsi szervezete nevében Harcos Ildikó, a Lehet Más a Politika nevében Angyal Károly, dr. Kóbor József, az MSZP nevében Szakács László és Gulyás Emil, az Összefogás Pécsért Egyesület nevében pedig Kővári János, Vicze Csilla és Varga Péter helyezett el koszorút.
