Annak ellenére, hogy rendszeresen büntetik, Magyarországon a prostitúció legális. Vannak ugyan védett övezetek, ahol tiltott az üzletszerű kéjelgés, ezeken kívül viszont szabad a pálya a prostituáltaknak. De mi a helyzet azokkal, akik nem az utcán, hanem lakásban dolgoznak?
A prostituáltaknak tilos a közintézmények 300 méteres és a főutak 50 méteres körzetében dolgozniuk. Ezeken kívül – elvileg – szabadon járhatják a városokat, az önkormányzatok viszont lényegében minden területet tiltott övezetté nyilváníthatnak, és ezt gyakran meg is teszik, kiszorítva ezzel őket a városok szélére. Magyarországon ennek köszönhetően pedig nincs megfelelő türelmi zóna, mondta lapunknak Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének vezetője.
De mi a helyzet azokkal a szexmunkásokkal, akik lakásban dolgoznak? Földi elmondta, hogy az ilyen esetekben a prostituáltak teljesen legálisan dolgozhatnak, bizonyos feltételek mellett. A szexmunkásnak először is rendelkeznie kell érvényes orvosi igazolással, amelyet három havonta meg kell újítania, másrészt ki kell váltania egy egyéni vállalkozói engedélyt is. Az engedély „máshová nem sorolható egyéb személyes szolgáltatás” kategóriára, azon belül is a „szexuális szolgálat” alkategóriára váltható ki.
Földi szerint Pécsett utcai szexmunkások már egyre kevesebben vannak – a fentiekben említett okok miatt –, lakásokban viszont bőven dolgoznak. Elég csak ránézni az internetes oldalakra, Pécsett több tucat nő és férfi hirdeti magát.
A probléma – folytatta Földi –, hogy a vállalkozói engedéllyel, ilyen jellegű munkavégzés céljából elvileg a prostituáltak nem bérelhetnek ingatlant, ha pedig lebuknak, nemcsak őket büntetik meg, hanem a főbérlőjüket is. A bérbeadónak ugyanis elviekben tudnia kellene, hogy milyen céllal bérlik tőle a lakást. Az pedig, hogy nem tudja, nem mentesíti a felelősségre vonás alól.
Magukat a szexmunkásokat csak akkor büntethetik, ha „elősegítik egymás munkáját”. Ez azt jelenti, hogy ha például egy lakásban több prostituált dolgozik, és egymásnak szereznek vagy adnak át ügyfeleket úgy, hogy a bérleti szerződésben nem szerepel az, hogy többen élnek a lakásban. Ha ez fel van tüntetve, van engedélyük és orvosi igazolásuk is, akkor alapvetően gond nélkül működhetnek. Persze – folytatta Földi – csak addig, míg ki nem hívják rájuk a rendőröket (például hangoskodás miatt), akik előveszik a főbérlőt.
Ezért mostanában szerte az országban – így pedig Pécsett is – az a divat a lakás-prostituáltak körében, hogy külföldön élőktől bérelnek lakást, aki nem jár a nyakukra, nem figyeli őket, csak várja, hogy elutalják neki a lakbért.
De mi van akkor, ha a lakást nem bérlik, hanem birtokolják? Ha a szexmunkásnak van családja és gyereke, lakásukban nem dolgozhat, mert azt a törvény kiskorú veszélyeztetéseként ismeri. Ha viszont a szexmunkás egyedüli tulajdonosa a lakásnak, nincs baj.
Popovics Deján, a rendőrség szóvivője lapunknak elmondta, hogy csak a türelmi zónán kívüli prostitúció számít szabálysértésnek, azért jár a helyszíni bírság. Arra viszont, hogy Pécsett mennyit bírságolják a kéjelgőket, a rendőrség nem rendelkezik statisztikával, valamint az sem tudható, hogy a városban hány szexmunkás dolgozik. A lakásban dolgozók esetével kapcsolatban Popovics azt mondta, hogy ha a prostituált egy olyan épületben dolgozik, amely védett, tiltott övezetben van, és nem számít lakásnak (ilyen például egy étterem mellékhelyisége), akkor nem nyújthat szolgáltatásokat. Ha viszont lakásban dolgozik vagy dolgoznak – és minden papírjuk rendben van -, akkor akár a belváros bármelyik lakóépületében is megtörténhet a dolog.
