Orosz tervek szerint élelmiszer-biztonsági szakemberei olyan magyar cégeknél vizsgálódnának, amelyek még nem exportáltak Oroszországba. A magyar kormány szerint azonban régi cégekről van szó. Budai Gyula kormánybiztos szerint a magyar zöldség-, gyümölcs- és hústermelőknél esedékes vizsgálat az EU-elleni embargó feloldása utáni időkre való felkészülést jelenti, Moszkva azonban nem zárja ki, hogy akár ettől függetlenül is szállíthatnának hozzá élelmiszert a magyar vállalatok – írja az Index.hu
Ha Moszkva úgy akarja, már akkor is szállíthatnak magyar cégek hús- és tejipari termékeket, élő állatot, zöldséget, gyümölcsöt Oroszországba, mielőtt az orosz fél érvénytelenítené az EU ellen tavaly augusztusban életbe léptetett embargót. Azt Budai Gyula bejelentése után az orosz élelmiszer-biztonsági hatóság (Rosszeloznadzor) is megerősítette, hogy szakemberei április 20. és 30. A szakmát ismerők szerint önmagában természetes, hogy a cégek listáját nem verik nagy dobra, hiszen akkor van igazán értelme az ellenőrzésnek, ha az többé-kevésbé váratlan. Meglepő azonban, hogy az érintett cégek körét alapvetően másképp határozta meg az orosz és a magyar fél.
A Külügyi és Külgazdasági Minisztérium (KKM) szerint olyan cégekről van szó, amelyeket már tavaly is átvizsgált az orosz hatóság.
Ezzel szemben a Rosszelhnadzor szerint olyan új cégeket fognak felkeresni, amelyeknek eddig nem volt közvetlen kereskedelmi kapcsolatuk Oroszországgal.
A célunk az országunkba szállító magyar cégek körének szélesítése – adta meg az új cégek felkeresésének okát Alekszej Alekszejenko. A Rosszelhoznadzor hivatalos képviselője szerint az Oroszországba irányuló exportengedéllyel már rendelkező – de az embargó miatt a szállítás lehetőségétől megfosztott – cégekkel később is ráérnek foglalkozni, mert a folyamat velük egyszerűbb lesz.
Alekszejenko szerint a cégek listáját csak azután véglegesítik, hogy a hatóság szakemberei megérkeztek Magyarországra.
A magyar cégek az embargó utáni időszakra készülnek, a cél az, hogy a lehető leggyorsabban megindulhasson, az embargó feloldása után a kiszállítás, állítja a KKM.
A magyar kormány szerint tehát nincs arról szó, hogy az oroszok kiemelnének egy-egy országot az EU-val szembeni szankció hatálya alól – ezt Putyin is cáfolta, amikor Ciprus és Görögország mellett Magyarország is felmerült a lehetséges kedvezményezettek között –, Alekszejenko azonban nem zárta ki a tiltás részleges feloldását, bár hangsúlyozta, hogy ez nem a hatóság kompetenciája, és mindenképp csak elvi lehetőség.
Szakági források szerint azonban kényelmetlen helyzetbe kerülne Magyarország, saját közösségén, az EU-n belül, ha mégis kapna felmentést az EU egészére vonatkozó tiltás alól. A rövid távú haszon komoly konfliktusokat szülhet, hiszen a harmadik országba irányuló kereskedelem az EU közös ügye.
