A konferencia két napja során nem kevesebb, mint 38 előadást hallgathatnak meg az érdeklődők. A szakmai programhoz képzőművészeti és ismeretterjesztő programelemek is kapcsolódnak.
A pécsi várostörténeti kutatások egyik legfontosabb és legnívósabb fórumának hosszú időn át az Előadások Pécs történetéből című konferenciasorozat számított, amelyet 1993 óta évente szervezett a Pécs Története Alapítvány. 2016-ban a Csorba Győző Könyvtár karolta fel ismét a helyismereti kutatásokat, a földrajzi horizontot immár a történeti Baranya egészére kitágítva. A Pécs-Baranya évszázadai című sorozatot a könyvtár a Pécs Története Alapítvánnyal, az MTA PAB Város- és Helytörténeti Munkabizottságával, valamint a Pannonia Könyvek szerkesztőségével közösen szervezi.
A konferencia legfontosabb célja, hogy körképet adjon az aktuális helyismereti kutatásokról, közös platformot alkosson az akadémiai berkekben, a közgyűjteményekben és az intézményes műhelyeken kívül folyó munka számára, és megteremtse a diskurzus lehetőségét a különböző tudományterületek képviselői között.
Szakmai program
A konferencia két napja során nem kevesebb, mint 38 előadást hallgathatnak meg az érdeklődők.
Az időbeli horizont a római kortól napjaink történetéig terjed, a súlypontot a korábbi évekhez hasonlóan a modernkori fejlemények jelentik. Szakmailag rendkívül értékes az újonnan előkerült római kőemlékekről szóló előadás, majd egy-egy hiánypótló expozét hallhatunk a középkori Óvári családról és a mohácsi csatát túlélő Herceg Miklósról, majd a szót az új- és modernkori társadalom- és művelődéstörténet művelői veszik át.
Megismerhetjük a püspöki városrész kialakulását és a város zenetörténetének egy-egy érdekes mozzanatát, majd hallhatunk a két világháború közötti Baranya idegenforgalmáról, könyvtárairól és mozijairól.
Különösen érdekesnek ígérkeznek a rendőrség szervezetének kialakulásáról és a rendőri visszaélésekről szóló előadások.
Teljes szekció tárgyalja a szerb megszállás történetének egy-egy kérdéskörét és az ’56-os forradalomba szerepet játszott pécsi hősök életútját. Egy egyetemi kutatási programnak köszönhetően összetett képet kaphatunk Mecseknádasd német nemzetiségi identitásáról, a település történetének, kulturális hagyományainak, civil szervezetinek és a népmozgás jellegzetességeinek összefüggésében. A helyismeret sajátos forrástípusait bemutató szekcióban szó lesz a helynevek valóságábrázoló szerepéről, a népszámlálási adatok és a települési krónikák használhatóságáról.
A program tehát rendkívül színes, ám nagyon jól strukturált, és ennek köszönhetően szakemberek és laikusok számára egyaránt jól áttekinthető és követhető.
Művészeti program
A konferencia szakmai programjához minden évben képzőművészeti és ismeretterjesztő programelemek is kapcsolódnak. Az idei évben a Janus Pannonius- és Munkácsy-díjjal kitüntetett pécsi festőművész, Simon Béla munkáiból, főként grafikáiból mutatnak be egy bő válogatást.
A kiállítás nemcsak azért ígérkezik fontos eseménynek, mert a pécsi közönség éppen tíz éve találkozhatott utoljára az alkotó műveivel, hanem azért is, mert ezúttal ritkán látható munkákat, köztük a hagyatékból nemrég előkerült vázlatokat és tanulmányokat is megtekinthetünk.
A kiállítás december 6-ig látogatható a Tudásközpont 1. emeleti Hírlapolvasójában.
A rendezvény teljes programfüzete elérhető a Csorba Győző Könyvtár honlapján, és a Helyismereti Gyűjtemény Academia-profilján. Akik nem tudnak jelen lenni a konferencián, a könyvtár Youtube-csatornáján követhetik az élő közvetítést, a felvételek szerkesztett változata pedig később is megtekinthető ugyanitt. A konferenciák válogatott előadásait tanulmánykötetben is közrebocsátják, ezek egy része elérhető és szabadon letölthető az intézmény Academia-profilján.
A rendezvény időpontja: 2024. november 12–13. (kedd–szerda)
Helyszíne: a Tudásközpont (Universitas utca 2/a) földszinti konferenciaterme
A konferencia és a kiállítás ingyenesen és regisztráció nélkül látogatható.