Az idősügyi koncepciót kidolgozó szakértők által képviselt szakterületek kiegészítik egymást, lefedve az idősödés folyamatának legfontosabb részterületeit.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az önkormányzat Idősügyi Tanácsa 2021 novemberében kezdeményezte egy hiánypótló idősügyi koncepció elkészítését, amelyet a városvezetés is támogatott. Az önkormányzat a Nevelők Háza Egyesületet bízta meg a dokumentum kidolgozásával.
Az egyesület többek között a városban működő önkormányzati és társulási fenntartású szociális intézményekkel és civil szervezetekkel, valamint egyetemi kutatócsoportokkal, egyházi intézményekkel és az Idősügyi Tanács tagjaival együttműködve tett eleget a feladatnak.
A koncepció tervezetét az Idősügyi Tanács és az Önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztala véleményezte, javaslataikat pedig beépítették a dokumentumba, amelyet a pécsiek február 3-ig véleményezhettek.
A koncepció célja az volt, hogy felmérje és bemutassa a város idős lakosságának jellemzőit és helyzetét, valamint az idősellátás területén működő városi intézményrendszert és feltérképezze annak hiányosságait, fejlesztésre szoruló területeit.
A koncepció idősügyi szakértői:
- Varga Mónika, az Integrált Nappali Szociális Intézmény igazgatója, idősügyi módszertani munkatárs.
- dr. Bajusz Klára egyetemi docens (PTE BTK HFMI), a Pécsi Szenior Akadémia szakmai vezetője, az Aktív Időskorért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
- Török Bettina doktorandusz (PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola), a Pécsi Közösségi Alapítvány P-AGE tudatos öregedés program projektgazdája.
Varga Mónika lapunknak elmondta, hogy a szakértői munka szektorközi együttműködésben valósult meg: az INSZI vezetője az önkormányzati, dr. Bajusz Klára a tudományos, Török Bettina pedig a civil nézőpontot emelte be a koncepciókészítésbe.
A három szakértő által képviselt terület kiegészíti egymást, lefedve az idősödés folyamatának egyes részterületeit.
Ezek a tudatos idősödés (tervezett felkészülés az idősödési folyamatra, az időskorra), az aktív időskor, illetve az ellátási igényekkel rendelkező személyek számára nyújtott szolgáltatások.
– A koncepció sok területet érint, a foglalkoztatástól kezdve, a generációk közötti kapcsolat javításának lehetőségein túl, az aktivitás, az életminőségjavítás, az önálló életvitel, biztonság és kultúra témaköréig. Kiemelt szerephez jut a koncepcióban továbbá az előítéletekkel szembeni szemléletformálás, valamint az idősödésről és idősekről való gondolkodás megváltoztatása. A dokumentumban javasolt fejlesztési irányok is ezt a célt szolgálják, közvetve vagy közvetlenül – mondta Varga Mónika.
Az INSZI igazgatója kiemelte, hogy az idősügyi koncepció hosszú távra szóló fejlesztési irányokra tesz javaslatot. Mint mondta, a tervezők által alaposan kidolgozott helyzetelemzésből láthatók azok a folyamatok és kihívások, amelyekre reflektálva intézkedéseket kell tenni. Ezek a fejlesztések – folytatta – egyaránt érintik a mai időseket, de meghatározók az idősödők és az aktívkorúak számára is, hiszen az évek előrehaladtával az ő életminőségüket és biztonságukat is meghatározzák.
A konkrét szakértői javaslatokkal, fejlesztési irányokkal, valamint a koncepció kidolgozásának szempontrendszerével a következő hetekben több cikkben is foglalkozni fogunk.
