A korhadás és a rongálók miatt az utóbbi hónapokban már a balesetveszély miatt kellett védekezni a belvárosi bástyánál, ezért az önkormányzat, a körzet képviselője és a városüzemeltetés is a zsebébe nyúlt. Több milliós munkának járnak a végén. November elején újra lehet használni az egyik pécsi turistalátványosságot. Az önkormányzat tervei szerint további fejlesztések is lesznek.
Már jó ideje látszott, hogy a szebb sorsra érdemes Barbakánnál be kell majd avatkozni: az utoljára még a rendszerváltás környékén felújított körbástya fa részei már pár éve is kezdték megadni magukat. Néhány hónapja pedig egyes részeit le is kellett zárnia a városüzemeltetési feladatokat ellátó Biokom Nkft-nek.
A felújítást már akkor elhatározta a városvezetés és a Biokom, de – ahogy azt Lóczi Szidónia, a társaság pr-menedzsere lapunknak elmondta – műemlék lévén az építményhez csak szükséges hatósági engedélyekkel, részletes rekonstrukciós tervekkel volt szabad hozzányúlni, így hosszabb ideig tartott az előkészítés a tervezettnél a konkrétan meghatározott típusú és minőségű építőanyagok beszerzése miatt.
– Szeptember elején tudtuk így csak elkezdeni a munkát Pécs egyik büszkeségén. Elbontottuk a régi, korhadt faszerkezetet, s hozzákezdtünk az északi kapubejáró, a gyilokjáró korlátjainak, valamint a lépcsősor részeinek kicseréléséhez vagy pótlásához. Az építkezéssel már nagyrészt készen vagyunk, szinte csak a lazúros festés van vissza. November elején visszakapják a Barbakánt a pécsiek és a turisták – mondta Lóczi Szidónia.
Páva Zsolt polgármester azt mondja, idegenforgalmi szempontból kulcskérdés, hogyan is néz ki a Barbakán, hiszen az a busszal érkező turisták számára a belváros kapuja. A járművek ugyanis itt teszik le utasaikat, így ez az első látványosság, amivel találkoznak. – Mivel ez jelenti az első benyomást, természetes volt, hogy felújítjuk mihamarabb a körbástyát – mondta a városvezető.
A polgármester arról is beszélt, hogy a következő években összekötnék a székesegyház mögötti tavaly átadott északi és a pár éve megnyitott nyugati városfalsétányt. Ez azt jelentené, hogy aki majd például felkapaszkodik a Klimó utcánál a meglévő lépcsősoron a falra, az több mint egy kilométeren át tudna elmenni egészen a Dóm Kőtár mögött lévő területig.
[box title=”Több mint félezer éves” box_color=”#a05f2c”]A bástya építésének idejét a 15. század végére teszik, annak tervezését egyes források Kinizsi Pálhoz kötik. Azért építették meg, hogy a püspökvárnak védelmet biztosítson a törökök európai terjeszkedése idején. Csak a hetvenes évekre bontották ki teljesen, addig – ahogy a városfalat régen az azóta már megnyitott részein, s az északkeleti területen ma is – lakóházak szegélyezték.[/box]