Hirdetés

Korábban foglalkoztunk már a mítosszal, miszerint a kétnyelvű gyermeknevelés összezavarhatja a babákat. Előző cikkünkben megmutattuk, hogy ez tévedés! Lássuk, mi van akkor, ha a gyerek nem a kezdetektől kezd el nyelvet tanulni. 

Előző cikkünkből kiderült, azok a szülők, akik anyanyelvi szinten beszélnek egy nyelvet, ezt könnyedén és többnyire nagyon sikeresen át tudják adni babájuknak. A megkérdezett nyelvész azt viszont nem tanácsolta, hogy olyan szülők is belevágjanak ebbe, akik maguk nem természetes nyelvi közegben sajátították el a továbbadásra szánt idegen nyelvet. Ők inkább bízzák a nyelvtanítást szakképzett pedagógusokra.

Pécsett két nemzetiségi kéttannyelvű intézmény működik, a Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium és a Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium. Kétnyelvűséggel kapcsolatos cikkünk második részében a két intézmény munkatársait kerestük fel, hogy az intézményi környezetről beszélgessünk, kikérjük az ő tapasztalataikat a témával kapcsolatban.

Az ovisok magyar és német nyelvű játékok közül is választhatnak

A Koch Valéria tanintézmény Szőnyi utcai óvodájának óvodapedagógusa, Nichterné Ruppert Kinga minden szülőt arra kér, otthon is igyekezzen tudásának megfelelően németül beszélni gyermekével. Ha csupán néhány szó az, amit ismételnek, vagy egy-egy egyszerű mondat, az is nagyban rásegít arra, hogy a gyermek ne essen ki a német nyelvből, ha az óvodából hazaér, mondta az óvónő.

Akik pedig nem beszélnek teljesen helyesen, azok is megtehetik ezt, a kora gyermekkori nyelvtanulásban a hibák még javíthatóak, például a helyes kifejezések, névelők, kiejtés ismétlésével.

Egész nap németül folyik a kommunikáció az óvónők és gyerekek között

A Szőnyi utcai óvodában 6 éve csak németül beszélnek. Azoknak a gyerekeknek, akik otthonról is hoznak nyelvtudást, előnyük van, de a kezdőkre külön, egyénileg is odafigyelnek. A hangsúlyt a nyelvtanulásban otthon és az óvodában is a játékosságra kell helyezni Nichterné Ruppert Kinga szerint.

A Koch Valéria iskolaközpont igazgatója, Englenderné Hock Ibolya maga is többnyelvű környezetben nevelte gyermekeit és unokáit, és szerinte is csak előny származhat a többnyelvűségből. Érettségi találkozók alkalmával egyértelműen kitűnik, hogy az iskolai évek alatt németet is tanult diákok könnyebben helyezkednek el munkahelyeken is, mint csak angolul tudó társaik.

Englenderné Hock Ibolya tapasztalatai szerint a többnyelvű gyerekek gondolkodási folyamatai fejlettebbek, rugalmasabbak és nyitottabbak a legtöbb témával szemben. Az sem összezavarodást jelent, ha egy mondatban magyar és német szavakat is használnak. Ez csak azt jelzi, hogy az adott kifejezést mely nyelven használja a gyerek gyakrabban, ez egy idő után beáll.

A Miroslav Krleža Horvát Óvoda növendékei sokan egymás között is csak horvátul beszélnek

Hasonló véleményen van a Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium óvodavezetője, Bunyevácz Jánosné is. Mint mondta, régebben a gyermekek sokkal több horvát nyelvismeretet hoztak otthonról, mint most. Két éve az óvoda ráadásul magyar gyerekeket is fogad, akik az előtt még sosem találkoztak a nyelvvel. Tapasztalataik szerint a gyerekek szerencsére nagyon gyorsan megtanulják a horvát kifejezéseket, a későbbi tanulmányok során is szívesen választják a horvát nyelvű képzéseket. Bunyevácz Jánosné is cáfolja, hogy egy többnyelvű gyereknek bármilyen nehézsége lehetne a különböző nyelveken való nevelkedés miatt.

Az általános iskolában és később a gimnáziumban is egy nyelven, horvátul folyik az oktatás

Győrvári Gábor Zoltán, a horvát iskola igazgatója is hangsúlyozta, tapasztalataik szerint a többnyelvű gyerekek fantáziája sokkal élénkebb, kreatívabbak, sokkal könnyebben sajátítanak el további idegen nyelveket.

Ami első hallásra furcsa lehet, Győrvári Gábor úgy látja, az idegennyelv-tanulás még a magyar nyelvhelyességet, helyesírást is javítja. Ez szerinte azért van, mert minden helyzetben összehasonlítunk. Tehát ha magyarórán a magyar nyelvtant és horvátórán a horvátot tanulják a gyerekek és ezeket utána összevetik, sokkal jobban bevésődnek bizonyos szabályok, mondja az igazgató.

Sokan otthon nyelvjárást tanulnak, az iskolában viszont az irodalmi nyelv elsajátítása a cél 

Az igazgató hangsúlyozza azt is, nincsenek általános érvényű szabályok arra vonatkozóan, hogy az otthonról hozott nyelvtudással rendelkezők, vagy az iskolában nyelvet tanulók jutnak el magasabb szintre horvát nyelvből.

Ez főként azon múlik, otthon milyen mélyen tanulják meg a nyelvet, illetve később az iskolában mennyire hajlandóak fejleszteni magukat. Sokan gimnáziumban ugyanis megelégszenek azzal, amit szüleiktől vagy az általános iskolában tanultak. Azok a gyerekek, akik az iskolában találkoznak először a horvát nyelvvel, néhány esetben sokkal többet foglalkoznak a nyelv magas szintű elsajátításával. A család támogatása és az otthoni motiváció mindegyik esetben nagyon sokat segít, azok a szülők is tudják motiválni és támogatni gyermeküket, akik maguk nem beszélnek horvátul.

Hirdetés