Következzen öt baranyai falu, amiket mindenképp látni kell! Ezúttal a Mohácsi járást vettük szemügyre és kiválasztottunk néhány települést, amiket szívesen ajánlunk olvasóink figyelmébe.
Szederkény – a folyamatosan épülő, szépülő falu
Aki számára a szép falu csakis a régi, hagyományosan épült kis parasztházakat jelenti, annak nem feltétlenül lesz a kedvence Szederkény. Ugyan a község több mint 745 éves múltra tekint vissza, mára teljesen modern látkép fogadja az ide érkezőket. Persze maradtak még tradicionális épületek is, falumúzeum is van, ami bemutatja a régmúlt kulturális értékeit. A faluhoz tartozó pincesor is inkább modernitásba csap át a dizájnosabbnál dizájnosabb pincékkel. A településen több nemzetiség – magyar, német, horvát és cigány – is együtt él, de a programszervezés tekintetében inkább a magyarok és a németek dominálnak, ahogy azt IDE kattintva is láthatjuk.
Rengeteg koncertet, szüreti fesztivált, táborokat, sportrendezvényeket, szépségversenyt, táncházakat, jótékonysági rendezvényeket is szerveznek itt. A vendégeknek lehetősége nyílik a számos vendégházban megszállni és teljes körű ellátásban is részesülhetnek, hiszen étterem, kocsma, cukrászda kínálatai állnak rendelkezésre.
(távolság Pécstől körülbelül 22 kilométer)
[su_carousel source=”media: 445348,445344,445343,445346,445345″ width=”760″ height=”700″ items=”1″ title=”no” speed=”300″]
Feked – ahol szinte az egész falu látnivaló
Nemrég írtunk ugyan a Fekeden átadott német nemzetiségi tanösvényről, akkor azonban nem volt lehetőség hosszabban bemutatni a csodálatos települést. A községet a mai napig többnyire a 18. században a Fuldai Apátság területéről betelepített németek leszármazottai lakják.
Habár ma köznevelési intézmények már nincsenek, sőt a baranyai falvakra korábban jellemző utcaképből például a kocsma is hiányzik, kárpótolhatnak minket a szebbnél szebb házak és a színes programok, amiket Fekeden rendeznek. A falu arculatát meghatározza a 20. század első harmadában épített parasztházak sora, melynek köszönhetően a község egyértelműen a magyarországi német építészet egyik gyöngyszeme. Az 1765-ben épült templom műemlék. További látnivalókról a falu honlapján tájékozódhatunk IDE kattintva.
Ha valaki meghallja a település nevét, akkor szinte biztosan eszébe jut a Stifolder Fesztivál. A németországi ősök sok mindent hoztak magukkal a faluba, így étkezési szokásaikat, és ételeiket is. Az országosan ismert Stifolder szalámi is ebből az időből ered. Az ősök előtti tiszteletből rendezik meg minden évben a fesztivált.
(távolság Pécstől körülbelül 33 kilométer)
[su_carousel source=”media: 445291,445292,445293,445294,445290,445289,445299″ width=”760″ height=”700″ items=”1″ title=”no” speed=”300″]
Véménd – egy külön világ néhány percnyire az autópályától
„Csak volt egy saját kis világunk – ami persze nem volt a világok legjobbika – mégis, olyan kis világ, amely számunkra az élet körforgását, a létezést, az otthont és a meghittséget jelentette” – írta Hernai Béla falusi tanító 1916–1920 között Véménden készült fényképeiből rendezett kiállítása kapcsán.
Ez a pár sor nagyjából most is jellemző a véméndiekre. A faluban több nemzetiség – magyarok, németek, cigányok, szerbek, székelyek – élnek együtt őslakosokként az időközben külföldről betelepült portugál, holland és újabb német lakókkal. A településen rengeteg intézmény, bolt, szálláslehetőség, kocsma, cukrászda, mézeskalácsos van. Mindezek mellett pedig gazdag kulturális örökség, melyet nem csak a falikép őriz, hanem az itt működő kulturális csoportok is.
Véménden mindig történik valami, falunapok, halászléfőző versenyek, hagyományőrző falusi lakodalmak, zenei és tánctalálkozók, bálok, majális, focitornák, borkóstolók állnak az érdeklődők rendelkezésére. A rendezvényekről bővebben ITT olvashatunk. Pécsről többféleképpen is könnyűszerrel megközelíthetjük a falut, például a 6-os úton Pécsvárad felé vagy akár autópályán.
(távolság Pécstől körülbelül 38 kilométer)
[su_carousel source=”media: 445306,445307,445308,445313,445309,445310,445311,445312″ width=”760″ height=”700″ items=”1″ title=”no” speed=”300″]
Nagynyárád – Baranya egyik ékköve
A török uralom ideje alatt a baranyai falvak háromnegyed része elpusztult, lakosságszáma jelentősen megfogyatkozott. Amikor a törököt sikerült kiverni és az országot felszabadítani, az országrészt benépesítették. Mivel az ide visszatért magyar és rác lakosság önmagában kevés volt, ezért Mária Terézia idején sváb családokat telepítettek ide. A második világháború után a német lakosság nagy részét Németországba hurcolták, helyükre a Felvidékről elűzött családok érkeztek, olvashatjuk a falu honlapján.
A faluban már csak az óvoda működik, iskola, pap már nincs. Civil szervezetek viszont a mai napig működnek Nagynyárádon. Az itt található három múzeum közül talán a legismertebb a kékfestőműhely, amelyben Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben, ma fia viszi tovább a mesterséget.
(távolság Pécstől körülbelül 38 kilométer)
[su_carousel source=”media: 445318,445315,445319,445314,445316,445317″ width=”760″ height=”700″ items=”1″ title=”no” speed=”300″]
Liptód – szemet gyönyörködtető a látvány
Napjainkban a falut 230-an lakják, többségében német nemzetiségűek. A kicsi zsáktelepülést az 57-es útról lekanyarodva Babarc irányából lehet megközelíteni. Az ide érkező vendég megcsodálhatja a települést körülvevő dombos tájat, s ahogy a völgyben fekvő falut egy patak szeli át.
Aki pihenésre vágyik, kilátogathat a lókúti pihenőhelyre, éjszakára megpihenhet a falusi vendégházak egyikében. Megéri felgyalogolni a kápolnához és a Kálvária stációihoz, vagy a pincesorhoz, ahonnan csodálatos látvány tárul a vándor szeme elé. Eseményekből sincs hiány, ezt láthatjuk a falu honlapján is, IDE kattintva.
(távolság Pécstől körülbelül 42 kilométer)
[su_carousel source=”media: 445368,445365,445367,445366,445369″ width=”760″ height=”700″ items=”1″ title=”no” speed=”300″]
