Totális fordulatot hozott a pécsi Volvo-ügyben a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla áprilisi végzése, ami a kaposvári elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. Lapunk akkor a bírósági tárgyaláson készült hangfelvétel alapján részletesen beszámolt a dr. Krémer László, a bírói tanács elnöke által ismertetett végzésről és annak igen részletes indoklásáról. Utóbbi írásbeli változatába is betekinthettünk a napokban, ez mindig néhány héttel a kihirdetés után jut el az érintettekhez. Az alábbiakban ebből szemezgetünk, mivel szerepelnek benne olyan elemek is, amelyek vagy nem hangzottak el a bíróságon, vagy nem kerültek bele akkori cikkünkbe.
Nem vázoljuk fel újra a pécsi Volvo-ügyet, alábbi cikkünkben minden benne van:
A lapunk által megkérdezett jogászok szerint szinte példa nélküli, ahogy a másodfokú bíróság “szétszedte” az első fokon eljáró, két felmentő ítéletet hozó kaposvári bíróság ítéletét. A két éven át húzódó eljárást lezáró ítéletet teljes egészében megalapozatlannak, a tényállást teljes egészében felderítetlennek minősítette. Az ítélőtábla annyira elégedetlen volt a kaposvári tanács munkájával, hogy egy másik bíróságra, a Szekszárdi Törvényszékre bízta az eljárás megismétlését, ráadásul támpontokat is adott a folytatáshoz.
E támpontok közül talán a legfontosabb az, hogy tisztázni kell, az önkormányzat és a Tüke Busz vezetői, döntéshozói közül kinek milyen információk voltak a birtokában a 3,5 milliárdos hitelfelvételről szóló közgyűlési döntés és a közbeszerzés kiírása előtt. Volt-e köztük olyan, aki rosszhiszeműen, csalárd módon járt el a buszbeszerzés folyamán. Ezen kívül a bíróság szerint a több ponton rendkívül problémás közbeszerzés bonyolítóinak tevékenységét is vizsgálni kell.
A tények:
2014. november 25-én és 26-án pécsi delegáció járt Hollandiában, megszemlélni a Volvo Hollandia által eladásra kínált használt Volvo buszokat.
A delegáció tagja volt:
- P. István, a Tüke Busz akkori igazgató-helyettese, későbbi elsőrendű vádlott, aki a bírósági eljárás közben elhunyt;
- A Tüke Busz akkori igazgatója, Á. Sándor;
- Cs. András, későbbi másodrendű vádlott, aki az állítása szerint akkor mint tolmács működött közre, de később 1,6 millió euró sikerdíjat hasított le az ügyletből;
- A fideszes pécsi önkormányzat hivatalos gazdasági főtanácsadója, Cs. András szomszédja, Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő közeli rokona, M. József Péter.
Ugyanezen megtekintésen a Volvo Hollandia illetékes vezetőjén, Piet T-n kívül már részt vett Siebe P., későbbi negyedrendű vádlott, az adásvétel során a Volvo Hungária és a Tüke Busz közé “beiktatott”, és így a pécsi önkormányzatnak 650 millió plusz költséget okozó Bus and Coach nevű holland mikrocég tulajdonos ügyvezetője is.
Utóbbi részvétele ezen a tárgyaláson az ítélőtábla szerint teljesen indokolatlan volt, hiszen ebben az időpontban még a közgyűlési döntés sem született meg a buszvásárláshoz szükséges hitelfelvételről, és a közbeszerzést is jóval később írták ki. Jelenléte, továbbá a nyomozati anyagban szereplő egyéb tények (e-mailek, vallomások) a bíróság szerint arra utalnak, hogy a jelenlévők már ekkor tudhatták, a Bus and Coach közbeiktatásával jön majd létre a buszvásárlás.
A bíróság szerint alapvető fontosságú tisztázandó kérdés, hogy ennek a találkozónak a résztvevői – még egyszer: november 25-26-a volt – ismerték-e a Volvo Hungária november 14-ei indikatív árajánlatát, amit egy pár nappal későbbi, november 18-ai budapesti tárgyalás követett, amin többek között részt vett a Tüke igazgató-helyettese, a cég más vezetői, és Cs. András is.
Megmutatjuk, szó szerint mi áll a bírósági dokumentumban, hiszen talán ez a legfontosabb része a 25 oldalas végzésnek, ezen fordulhat meg az ügy, ezen keresztül juthatunk el a tényleges felelősökig: “Nyilvánvalónak látszik ugyanis, hogy Piet T. értékesítési vezető és Siebe P. IV. r. vádlott már 2014. november 20-án, tehát hónapokkal a közbeszerzési pályázat megjelentetése és annak elbírálása előtt tudta, hogy a Volvo Group The Nedherlands B. V. tulajdonában álló tömegközlekedési járművek a Bus&Coach Trade B. V. közvetítésével fognak a Tüke Busz Zrt.-hez kerülni. Az pedig nehezen képzelhető el, hogy a pécsi küldöttség tagjai – P. István Péter I. r. és Cs. András II. r. vádlott, továbbá Á. Sándor vezérigazgató és dr. M. József Péter önkormányzati tanácsadó – ezzel ugyancsak ne lett volna tisztában, hiszen Siebe P. IV. r. vádlott hollandiai megbeszélésen való jelenlétét egyébként semmi sem indokolta, közreműködésére sem jogcím, sem szükség nem volt.”
A december 8-án írásban is megismételt indikatív árajánlat lényegesen, több mint 600 millió forinttal alacsonyabb volt, mint amekkora összegű hitelfelvételt nem sokkal később megszavazott a pécsi közgyűlés a buszvásárlásra.
Az ítélőtábla szerint tisztázni kell, hogy az önkormányzat különböző döntéshozói, például Páva Zsolt polgármester, vagy a hitelvetélről szóló előterjesztést készítő Girán János alpolgármester, továbbá a Tüke Busz vezetői milyen információk birtokában voltak, ismerték-e például a jóval alacsonyabb indikatív ajánlatot.
A másodfokú bíróság ítéletének egy igen érdekes része a harmadrendű vádlottról, az ügyben pénzmosásért jogerősen elítélt P. Endréről szól. A férfiről eddig is tudott volt, hogy üzleti kapcsolatban állt Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselővel, akinek ugyan formálisan nem volt köze a pécsi buszbeszerzéshez, de köztudott, hogy baranyai illetőségű képviselőként a 2010-es kormányváltás óta meghatározó szerepe van a régió, így Pécs politikai életében, a fontosabb döntések meghozatalában. Ráadásul a per során kiderült, hogy a buszbeszerzési folyamat fontos időszakában éppen Hollandiába utazott egy napra Csizi Péter alpolgármesterrel, fideszes országgyűlési képviselővel, állításuk szerint magáncélból.
Nos, az ítélőtábla határozatának indoklásában szerepel, hogy a holland nyomozati anyag szerint a pénzmosásért jogerősen elítélt P. Endre a “vádbeli időszakban” – azaz miután a Bus and Coach átutalt thaiföldi cége számlájára 550 ezer eurót – 52 millió forintot átutalt annak a németországi cégnek a számlájára, amiben szintén a “vádbeli időszakban” ügyvezető volt, és aminek 91 százalékos tulajdonosa Bánki Erik volt. Fontos tisztázandó kérdés lehet például az is, miért utalt P. Endre ennyi pénzt erre a számlára.
