A valláshoz kötődő építmények, alkotások védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet Erdő Péter a Siklóshoz tartozó Máriagyűdön vasárnap.
A bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a máriagyűdi kegytemplom szűzanya szobra állításának 300. évfordulója alkalmából tartott szentmisén azt mondta: az Európa-szerte látható kápolnák, feszületek, határkeresztek, szentek képei és szobrai nemcsak egy régi kor kultúrájának emlékei, hanem kézzel fogható bizonyságai és hordozói Európa lelkületének. „Akkor is, ha a vallásos építmény név sebezhető, akkor is, ha sokan közömbösen mennek el mellettük” – tette hozzá.
Erdő Péter sarlós boldogasszony ünnepén Udvardy György pécsi megyéspüspök és a katolikus püspöki konferencia tagjainak jelenlétében több száz hívő előtt rámutatott: így volt ez a török időkben is, amikor sok templomot, kápolnát elvettek, leromboltak, a képek és szobrok pedig különösen céltáblái voltak a pusztításnak. „De eljött 1686, Buda felszabadítása és eljött a katolikus ébredés, ami magával hozta előbb-utóbb a magyar kultúra, a magyarság ébredését is” – jegyezte meg.
Az esztergom-budapesti érsek felidézte, hogy abban az időben a katolikus gondolkodókat megrendültség kerítette hatalmába, amikor megtudták, hogy II. Lipót német-római császár meg volt győződve: Bécs felszabadítását és a török kiűzését Magyarországról közvetlenül és személyesen boldogságos szűz Mária közbenjárásának köszönhette.
„Olyan idők voltak azok, amikor Szobieszki János lengyel király vezérkarával együtt a török legyőzése után Bécsbe vonulva első dolgának tekintette, hogy a lorettói szűz Mária kápolnájába menjen és ott adjon hálát a győzelemért” – fűzte hozzá.
A bíboros hangsúlyozta, hogy akkor a fizikai és lelki újjáépítés lendülete a hálás bizalom vallásos érzésével párosult, így kezdődött újra a búcsújárás Máriagyűdön is.
Erdő Péter utalt rá, hogy a máriagyűdi kegytemplomnak története során több Mária-szobra is volt, melyeknek Mária-jelenéseket és csodálatos gyógyulásokat tulajdonítanak. Az egyik szobor a török hódoltság idején eltűnt, a helyette kapott alkotást pedig a Rákóczi szabadságharc alatt Eszékre menekítették, és a hívek ragaszkodása miatt nem hozták vissza. Ennek másolata, a mai máriagyűdi kegyszobor 1713-ban, Nesselrode Vilmos pécsi püspök adománya révén került a településre.
Máriagyűd a hagyomány szerint már a honfoglalás idején lakott település volt, a 12. század közepén pedig ott imádkozott II. Géza király és ajánlotta Mária pártfogásába koronáját és trónját.
A király boldogasszony tiszteletére kőtemplomot építtetett, amely 1148-ban készült el. VII. Pius pápa 1805-ben búcsúkiváltságot adományozott a máriagyűdi templomnak, vagyis teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik bármely hónap első vasárnapján meglátogatják a templomot és ott imádkoznak Istenhez. A templom 2008-ban kisbazilika címet kapott XVI. Benedek pápától.
Erdő Péter a vasárnapi szentmisén hangoztatta, hogy Isten nagylelkűen adja a kegyelmét, szűz Mária édesanyai szíve nem szab korlátot a saját szeretetének. Mi, emberek vagyunk azok, akiknek szükségünk van a látványra, és arra, hogy zarándokúton fokozatosan közeledjünk Isten sugárzó valóságához és a szentek társaságához.
„De Isten emberré lett, a megtestesülése által közösséget vállalt emberi természetünkkel. Ebbe a nagyszerű isteni döntésbe illeszkedik a szent helyek és idők keresztény megbecsülése, a képek és szobrok helyes tisztelete is. Hitünknek ezt a titkát ünnepeljük sarlós boldogasszony ünnepén” – fogalmazott a főpásztor.
Erdő Péter szólt arról is, hogy a Mária-kegyhelyekre induló minden zarándoklat és búcsújárás azt az igyekezetünket, vágyunkat fejezi ki, hogy szűz Máriával és rajta keresztül Istennel találkozzunk.
