Mi az, ami rögtön eszébe jut a magyar embernek, mikor meghallja Paks nevét? Kivétel nélkül – talán csak a paksiaknak nem – az atomerőmű. Magyarország első és egyetlen ilyen intézményének jelentősége óriási. De maga a város is élettől duzzad. Egyre több az álláslehetőség, nem nehéz munkát találni, csak jó helyen kell keresni.
Paks tulajdonképpen csak egy lenne a Duna-parti kisvárosok sorában, ha nem építették volna mellé az ikonikus atomerőművet. Ennek ellenére igyekszik függetlenedni tőle, napjainkban pedig azt vesszük észre, hogy egyre több munkalehetőséget kínálnak Pakson – és egyre könnyebb munkát találni.
Mindenesetre belepillantottunk Magyarország egyetlen atomerőművének múltjába, hogyan is épült ez az óriási komplexum.
Az atomenergia kezdetei
Az emberiség 1938-ban fedezte fel a maghasadás által létrejövő energia jelentőségét és hasznát, a világ első atomerőművét pedig a Szovjetunióban, a Moszkva melletti Obnyinszkban állították fel, 1954-ben. A nagy rivális USA három évvel később követte őket Pittsburgh-ben. Hazánkban az első reaktor 1959-ben létesült a Kísérleti Fizikai Kutatóintézetben.
A magyar atom és Paks
Az első saját, magyar atomerőmű ötlete 1966-ban röppent fel. Az év decemberének végén megkötötték az erről szóló magyar-szovjet államközi szerződést. Az erőmű alapkövét viszont csak 1975-ben tették le Pakson, mikor elkészült két blokk műszaki terve is. A Duna közelsége, a kellő mennyiségű hűtővíz szolgáltatta a fő indokot, amikor a városkára esett a választás.
1976-ban megalakult a Paksi Atomerőmű Vállalat – ennek jogutódja lett a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság, majd a mai MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
Az első reaktorblokkot 1983-ban avatták fel, a másodikat 1984-ben, a harmadikat 1986-ban, a negyediket 1987-ben. Ezzel lezárult a fejlesztés, a huszadik század legnagyobb magyar beruházása.
A rá következő évtizedekben egymást érték a teljesítménynövelő fejlesztések. Az építésekor 1760 megawattos teljesítményű erőmű mára 2000 megawattra duzzadt, Magyarország energiatermelésének több mint felét adja.
A blokkok nemrég lejárt üzemidejét sikerült meghosszabbítani, így jelenleg az élettartamuk a 2030-as években járhat le.
A biztonságnövelő intézkedések következtében ma a paksi blokkok színvonala a legmodernebb erőművekével azonos.
A paksi erőmű legsötétebb pillanatai 2003-ban következtek be, mikor április 10-én a 2. számú blokkban üzemzavar keletkezett. Szerencsére ez csak első hallásra tűnik katasztrofálisnak, a valóság az, hogy egyáltalán nem jelentett bármiféle kockázatot a létesítményen kívül. De a helyreállítás 2007-ig tartott és mintegy kétmilliárd forintot emésztett fel. Ezután már semmit sem bíztak a véletlenre, a 2012-es tesztelésen pedig kiderült, a paksi erőmű Európa legbiztonságosabbjai közé tartozik.
2014 januárjában írta alá a magyar és az orosz kormány az újabb paksi blokkok építéséről szóló megállapodást. Ez a Paks II. projekt. A tervek szerint 2018 elején megindulhatnának a munkálatok.
[su_box title=”A 2003-as baleset” style=”soft” box_color=”#8bac8e”]2003. április 10-én a kettes blokk egyik fűtőanyag-tisztító rendszeréből radioaktív gáz kezdett szivárogni. A forró fűtőelemek a mosásra szolgáló tartályban súlyosan károsodtak, amikor hideg víz ömlött rájuk. Egészen kis mennyiségű gáz szivárgott ki, a lakosságra teljesen ártalmatlan volt, de a nemzetközi hétfokozatú skála szerinti hármas, azaz súlyos üzemzavar kategóriába sorolták az esetet. Sem emberre, sem a környezetre nem volt ártalmas hatással az üzemzavar. A későbbi vizsgálatok során kiderült, négy vagy öt kisebb hiba szerencsétlen együttállása okozta a balesetet.[/su_box]
Paksi bővítés ide vagy oda, a kisváros egyre több lehetőséget kínál a helyieknek – nem csak az erőmű vonzáskörzetében. A legkönnyebben a paksallas.hu oldalon lehet tájékozódni az ajánlatok felől.
Kiemelt kép: Fortepan