A paksi bővítéssel kapcsolatos orosz állami hitelkeret még nem számít Magyarország államadósságába, fokozatosan válik majd annak részévé – mondta Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) vezérigazgató-helyettese szerdán Pécsen.
Borbély László András hangsúlyozta, hogy egy hitelkeret-megállapodásról van szó, a 10 milliárd eurót a magyar állam az építkezés során, a következő 10-15 évben fokozatosan hívja majd le.
Az adósságkezelő illetékese a Magyar Közgazdasági Társaság baranyai szervezete, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete és mások mellett a Pécsi Tudományegyetem által szervezett 8. Pécsi Pénzügyi Napokon újságírók kérdésére válaszolt.
A vezérigazgató helyettes úgy ítélte meg: a kormány felelősen fog gazdálkodni annak érdekében, hogy az adósság érdemben ne növekedjen a hitelkeret felhasználásával.
A Vedomosztyi című orosz napilap kedden adta hírül, hogy Oroszország és Magyarország aláírta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd euró értékű állami hitelnyújtásról szóló kormányközi megállapodást. Ezt Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár megerősítette.
Borbély László András az államadóssággal kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy Magyarország megítélése nem romlik, sőt, egy pozitív folyamatnak köszönhetően az ország államadós-besorolása idővel a befektetésre ajánlott kategóriába kerül, amely lényegesen olcsóbb finanszírozást tesz lehetővé.
A vezérigazgató-helyettes előadásában szólt arról, hogy az államadósság-finanszírozás szempontjából kedvező lenne, ha a belföldi intézményi befektetők, azon belül a banki, biztosítói szektor és a befektetési alapok növelnék állampapír-állományukat. Ehhez az is kell, hogy minél több pénz kerüljön befektetési alapokba, és minél több kötvényalapot hozzanak létre.
Kitért rá, hogy a bankszektor állampapír-állománya 4000-4500 milliárd forint közé tehető, a második legnagyobb tulajdonosi kör a lakosság mintegy 2000 milliárddal, a biztosítóknál és az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 1800, a befektetési alapoknál 500 milliárd forintnyi állampapír van.
Borbély László András fontos jövőbeni célként jelölte meg a lakossági állampapírok futamidejének növelését. Rámutatott, hogy a lakosság megbízható befektető, de alapvetően az egy éves futamidőt részesíti előnyben, ami növeli a megújítási kockázatot. Ezért bizonyos prémium kötvényeket és az újonnan bevezetett Bónusz Magyar Államkötvényt a legszélesebb hálózatban szeretnék értékesíteni.
