Egyedül nem megy a fűtéskorszerűsítés a pécsi panelházakban, noha tízezreket buknak havonta amiatt, mert inkább az állami, uniós pályázatokra várnak évekig, ahelyett, hogy összefogna a lakóközösség. Elsősorban nem a pénz, hanem a kedv hiányzik – mondják sokan.
Úgy látszik, Pécsen csak addig volt érdekes a panelek felújítása, amíg az állam és az önkormányzat fizette a költségek kétharmadát – a társasházak helyett. Noha négyből három panelház már szigetelt, a programot sokan szeretnék folytatni. Egyelőre azonban erre most nincsenek pályázatok, a lakóközösségek pedig nem akarnak önmaguk belevágni a munkákba. Pedig nem csak lehetőségük lenne erre, de okuk is.
– A mi tízemeletesünkben 40-45 százalékos megtakarítást sikerült elérnünk azzal, hogy minden munkát elvégeztünk. A teljes külső szigetelésen kívül ma már minden lakásban műanyagablakok vannak és termosztatikusra cseréltük a radiátorszelepeket is, fűtőtestenként mérjük az elfogyasztott hő mennyiségét. Ezzel a korábbi harmincezres számlákat sikerült lefelezni – meséli saját példáját Nagy Emil, a Jókai Lakásszövetkezet elnöke.
Bár náluk mindent megcsináltak az állami, önkormányzati pályázatok aranykorában, mégsem hozott nagy változást csupán a szigetelés. Az ugyanis önmagában nem elég.
– Csak a külső szigeteléssel, ami egy tízemeletes esetében ma 15-20 milliós, lakásonként 400-500 ezer forintos költséget jelent, szinte nem értünk el megtakarítást. A nyílászárók cseréje lakásonkénti 250-400 ezer forintos cseréje és a radiátoronként 20 ezer forintot kitevő fűtéskorszerűsítés felezte le a számlákat – mondja.
Vida János, a Pétáv ügyvezetője is osztja ezt a nézetet, azaz a pécsieknek nem is mindenáron a szigetelésben kellene gondolkodniuk.
– A fűtésszámlák csökkentésének legegyszerűbb, leggyorsabb és legolcsóbb módja az, ha radiátoronként szabályozhatóvá válik a fűtés. Mindezt a termosztatikus szelepek felhelyezésével és a költségmegosztók beszerelésével lehet megtenni. Csak ez a beavatkozás, akkor is, ha maga az épület és az ablakok nincsenek szigetelve, 15-18 százalékos megtakarítást hozhat a havi számlákban – magyarázza a vezető.
Ez lakásonként maximum 60-100 ezer forintba kerülne, ami rosszabb esetben is két év alatt visszajönne, azaz megtérülne.
Harmadik lehetőség az, ha csak az ablakokat javítják ki, hogy jobban záródjanak. Csak ezzel a pár ezer forintos munkával havi szinten minimum 6-8 ezer forintos fűtésköltséget lehetne megtakarítani.
A Pétávnak is az az érdeke egyébként, hogy alacsonyabbak legyenek a számlák.
– A kisebb számlákat könnyebben tudják kifizetni a lakók. Mindez nekünk kevesebb késedelmes fizetést, kisebb kintlévőséget jelent hosszú távon. A társaság gazdálkodása stabilabbá válik, nem utolsósorban a fogyasztók is elégedettebbek lesznek – mondja Vida János.
A Pétávnál reklamálók többsége egyébként a költségmegosztóval nem rendelkező lakásokban él. A cég éppen ezért folyamatosan segít azoknak a társasházaknak, ahol kezdeményezik a fűtéskorszerűsítést.
Egy több tucat társasházat kezelő közös képviselő szerint a legnagyobb baj az, hogy mindig akadnak olyan lakók, akik nem fizetnek semmit a közösbe. A többiek viszont semmit nem akarnak fejleszteni anélkül, hogy abba ne szállna be mindenki. Így tehát a 22-es csapdájába kerülnek, mert noha lenne pénz a társasház számláján a korszerűsítésre, ezt éppen a rendesen fizető lakók akadályozzák meg.
[frame]A fapados panel értéktelen
A korszerűsítés mellett szól, hogy a teljesen „meztelen”, azaz minden korszerűsítést nélkülöző, fapados panelekben lévő lakások a piaci pangás miatt gyakorlatilag értéktelenné váltak. A legnagyobb hazai ingatlanhirdető oldal szerint egy ilyen kétszobásért négymillió körül hozzájuthatunk Kertvárosban, míg egy költségmegosztóst ötmillió, egy szigetelt lakást hatmillió felett hirdetnek. Ha nem is az összes befektetés, de jó része tehát akkor is visszajön a felújításnak, ha valaki másnap eladja a lakást. Ha több évet vár, akkor pedig több haszna maradhat, mint ma, egy korszerűsítés előtt álló lakás esetében.[/frame]
