A Bécsből Pécsre két évszázada áttelepült székesegyházi karnagy-zeneszerző, Johann Georg Lickl, vagyis Lickl János György egyházzenei remekeiből kapott európai színvonalú ízelítőt Európa Pécsről, az Európai Rádióunió közvetítésének köszönhetően. November 8-án a Pannon Filharmonikusok együttese a bazilikában tartott hangversenyt. Szerdán Lickl kamarazenéjét is meghallgathatta az Európa-hírű Stuttgartban élő oboaművész, Lencsés Lajos parádés előadásában.
A Pécsi Szimfonikusok igazgató-zenetörténésze, Szkladányi Péter által feltárt pécsi Lickl életműből a bazilikai koncerten elsőként az 1824-ben komponált Missa solemnis hangzott fel. Kissé visszafogottabban ünnepélyes hangzással indult a koncert, mint a 15 évvel ezelőtti, Howard Williams vezényelte CD-világpremier felvétel alkalmával, amikor a Pécsi Kamarakórus volt a partner.
A zenekar ezúttal a Pannon Filharmonikusok „színházi kamarazenekara”, a Pécsi Szimfonietta volt, akik Ménesi Gergely összefogott, friss tempóit jól szólaltatták meg. A fa- és rézfúvósok remekül szóltak, a vonóskar azonban lehetett volna erőteljesebb is. Ugyanez jellemezte a Szamosi Szabolcs igazgatta Pécsi Bazilika Mozart Kórusát, amelynek kissé nőies volt a hangzása, hiányzott férfiak erőteljesebb dinamikája.
A két motetta után az 1830-as c-moll rekviemben aztán a kórushangzás és a zenekarral való egyensúly is helyreállt, és egészen kimagasló előadásban hallhattuk ezt a korszak európai termésében is kiemelkedő alkotást. A két oratórikus műben remek volt a pécsi szólista-kvartett: Váradi Marianna, Megyesi Schwartz Lúcia, Alessandro Codeluppi és Szécsi Máté. Váradi pedig nemcsak szólós offertóriumaiban, de a két misében is európai rangú teljesítménnyel aranyozta be a Pécs hírnevét méltán öregbítő produkciót.
A szerdai, Lencsés Lajos oboaművész közreműködésével a Palatinus Bartók-termében megtartott koncert is azt mutatta fel, hogy egy, a klasszicizmus és kora romantika legjobbjaihoz mérhető színvonalú mester élt és alkotott Pécsett Lickl személyében. Két oboanégyesében elsősorban Lencsés Lajos parádés – bár nem hibátlan – játékát csodálhattuk meg a rendkívül nehéz virtuóz részek mellett a rá jellemző káprázatos dinamikai árnyaltsággal, melyhez jól csatlakozott a Pannon Filharmonikusok vonóstriója.
Deák Márta, Erdélyi Zoltán és Janzsó Ildikó aztán Deák Annával kiegészülve Haydn oboakvintettjében szólistakvalitásaikat is megmutatva bizonyultak méltó társainak a világszerte a legjobbak között számon tartott Lencsésnek. Utóbbi a koncert második felében azt is megmutatta, hogy milyen a társművészetek iránt is érzékeny nagyszerű muzsikus.
Az angol Britten a római Ovidius Metamorfózisai nyomán 1951-ben írott oboadarabjait az egész koncerthez méltó, magas színvonalon adta elő. Közben Ovidiust Devecseri Gábor fordítása nyomán Herczeg Andrienn és László Csaba előadásában hallhattuk magyarul, a spanyol Picasso rajzaival kivetítve. Lencsés Lajos Lickl és Haydn után két évezredet átívelő, igazi európaiságot hozott Európa kétezer éves múltra visszatekintő 2010-es kulturális fővárosába, Pécsre.
Kovács Attila írása.
