A Párbeszéd hétfő délelőtt tartott sajtótájékoztatót a Széchenyi téren, ahol Szabó Tímea, a párt frakcióvezetője beszélt az alapjövedelem bevezetésének fontosságáról, Mellár Tamás országgyűlési képviselő pedig a bodai atomtemetővel és az önkormányzati átvilágítással kapcsolatos sürgető ügyekről számolt be.
A Párbeszéd is csatlakozott a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését célzó európai polgári kezdeményezéshez, az ezzel kapcsolatos országos aláírásgyűjtési kampányukat pedig még szeptemberben indították el. Az aláírásgyűjtés Pécsett is megkezdődött, a témáról a Széchenyi téren Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke és frakcióvezetője tartott sajtótájékoztatót, amelyen részt vett Mellár Tamás, a Párbeszéd frakció független országgyűlési képviselője és a Mindenki Pécsért Egyesület elnöke is.
Mindenki érezze megbecsülve magát
Szabó Tímea elmondta, hogy első lépésnek jó, hogy az ellenzéki pártok eldöntötték, hogy közösen, összefogva indulnak a következő választáson, „Orbán Viktor leváltása” azonban nem elég, egy „közös vízióra” van szükség az ország jövőjével kapcsolatban.
– A Párbeszéd számára ezt a változást, az ország jólétét az alapjövedelem bevezetése fogja elhozni. Az alapjövedelem egy olyan juttatás, ami minden magyar felnőtt számára havi 100 ezer forintot, a várandós nőknek pedig 150 ezer forintot garantálna, emellett a gyerekek után 50 ezer forintot biztosítana. Ezzel egyidejűleg a minimálbér nettó értékét felemelnénk 166 ezer forintra – mondta.
Az alapjövedelemre azért van szükség – folytatta –, mert úgy látják, hogy az ország „kilátástalan” helyzetben van.
– A koronavírus-járvány során láthattuk, hogy milyen az, amikor az ország lába alól kicsúszik a talaj, a kormány pedig vagy nem akar, vagy nem tud erre a helyzetre érdemben reagálni. A KSH jelentése szerint csak júliusban 300 ezer ember keresett munkát az országban, 200 ezer ember pedig már nem kapott munkakeresési támogatást. Nem lehet egy olyan országban élni, ahol 200 ezer embernek semmilyen jövedelme nincs. Ez elfogadhatatlan, ezen akarunk az alapjövedelem bevezetésével változtatni – mondta, majd hozzátette, hogy az alapjövedelem biztosítását egy egyszeri forrásátcsoportosítással meg lehet oldani, anélkül, hogy az államháztartás hiánya emelkedne.
Ahogy Szabó Tímea fogalmazott, a cél az, hogy mindenki megbecsülve érezze magát, hogy mindenkinek jusson a közös javakból, „ne csak Orbán Viktor haverjainak”.
A Párbeszédnek egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjtenie ahhoz, hogy a kezdeményezés az Európai Bizottság elé kerülhessen.
Mellár a bodai atomtemetőről: hallatni kell a hangunkat
Mellár Tamás ezután a bodai atomtemető ügye kapcsán emlékeztetett, hogy az elmúlt hetekben a kormány 3 milliárd forinttal támogatta a magas intenzitású atomhulladékok lehetséges lerakóhelyének további kutatását. Mint mondta, sehol máshol az országban nem folyik ilyen kutatás, ebből kifolyólag – folytatta – nagy valószínűséggel a kormány Bodán akarja elhelyezni a veszélyes hulladékokat, a kiégett atomerőmű-fűtőtesteket és fűtőanyagokat.
– Pécs Bodától kevesebb, mint 15 kilométerre van, nem kell tehát hosszasan beszélni arról, hogy milyen veszélyeket hordoz magában ez a helyzet a pécsiekre nézve. A világon még sehol nem tudták megnyugtatóan megoldani, ezeknek az atomhulladékoknak az elhelyezését, ezért nekünk mindenképp hallatni kellene ebben az ügyben a hangunkat, ugyanakkor erre nincs módunk, mivel Pécs az érvényes hatástanulmányok alapján nincs az atomtemető hatáskörzetében. Ebből következően az első teendőnk az, hogy elérjük, hogy Pécs is kerüljön be a hatáskörzetbe. Így pedig ha kell, jogi úton is fel tudunk lépni az ügyben – mondta.
Ezután Mellár Tamás kiemelte, hogy ennek érdekében létre fognak hozni egy szakértői csapatot, akiknek a feladata az lesz, hogy elérjék, hogy Pécs „ügyfélként” tudjon a beleszólni az atomtemető létrehozásába, hiszen ez kell ahhoz, hogy érdemben tudják képviselni a pécsiek érdekeit. Felidézte, hogy az atomhulladék-lerakó építése a terve szerint 2030 körül esedékes, míg üzembe helyezése 2050 tájékára tehető.
Kikérték az átvilágítások adatait
Az önkormányzati cégek átvilágítása kapcsán ezután Mellár Tamás emlékeztetett, hogy a városnak idén 8,5 milliárd forintot kell visszafizetnie az államnak, hogy tőkefeltöltésre lesz szükség, és hogy összességében a városnak 18,3 milliárd forintos tartozása van.
– Ezek borzasztó nagy számok, és nagyon nagy terhet jelentenek Pécs számára. Ezért nekünk az a feladatunk, hogy megvizsgáljuk, hogyan is jöhetett létre egy ilyen helyzet, hogyan halmozódhatott fel ekkora veszteség főként a városi cégeknél. A Mindenki Pécsért Egyesület ezért szeretné továbbra is elérni, hogy minden önkormányzati vállalat felügyelőbizottságában legyen legalább egy tagja. Emellett el szeretnénk érni, hogy kerüljenek nyilvánosságra azok az ügyek, amelyekből ezek a veszteségek összejöttek – mondta.
Mint mondta, a fentiek érdekében kikérik az átvilágítás adatait és eredményeit. Az Elios-ügy kapcsán ezt már meg is kezdték – mondta – majd pedig a Volvo-ügy adatainak kikérése lesz a következő. Ha a kikért akták megérkeznek, azok tartalmáról lakossági fórumokon számolnak majd be, hogy a pécsiek tudják meg részletesen, mi is történt, továbbá azért, hogy a felelősöket felelősségre tudják vonni, és hogy a jövően el tudják kerülni a hasonló ügyeket – tette hozzá.
