Idén Magyarországon gazdaságpolitikai fordulat történt, az ország gazdaságában megindult a növekedés – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek az idei évet értékelve.
Kifejtette: 2010-ben a magyar gazdaságban megindult a növekedés, az I-III. negyedévben 0,9 százalékkal, a III. negyedévben már 1,6-1,7 százalékkal bővült a gazdasági teljesítmény. Az adatok ugyan lassú kilábalásra utalnak, de azt mindenképpen jelzik, hogy megindult a gazdaság bővülése és örvendetes, hogy a magyar termékek legfőbb felvevő piaca, Németország stabil növekedést mutat, a német gazdasági teljesítmény a magyar ipari termelést is növelni tudta.
Az MKIK elnöke biztatónak értékelte, hogy kedvező volumenváltozás történt a kiskereskedelmi forgalomban, a III. negyedévben minden hónapban sikerült túllépni az előző évi szintet, és megállt a beruházások csökkenése is.
A kamara számításai szerint 2011-ben a gazdasági növekedés 3 százalék körül várható, ezen belül leginkább az ipari termelés 7-8 százalékos bővülésére lehet számítani, a belső fogyasztás, az építőipar és a mezőgazdaság is „megmozdul”.
Kiemelte: a belső piacot élénkítik az adóváltozások, a lakossági jövedelmekben mintegy 270-320 milliárd forintot fordítanak majd belső fogyasztásra, vagy a hitelek visszafizetésére.
A vállalkozói szféra jövedelempozíciójának javulását jövőre 100-140 milliárd forintra becsülte a kamarai vezető. Ez viszonylag „karcsú összeg”, de a korábbi időszakban elért jövedelempozícióhoz képest fordulópontot jelent – jegyezte meg Parragh László.
A kamara elnöke kitért arra, hogy a fogyasztás és a beruházások mintegy 4-5 százalékos bővülésével számolnak az MKIK-nál 2011-ben.
Aggasztó – fogalmazta meg Parragh László -, hogy a 2011. évi keret a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) 155 milliárd forint, a regionális operatív programok (ROP) gazdaságfejlesztési részében 30 milliárd forint, a Közép-magyarországi Operatív Programban (KMOP) 25 milliárd forint, ezek azonban együttesen sem jelentenek akkora pénzösszeget, amely képes lenne áttörést hozni a gazdaságban.
Hangsúlyozta: ugyanakkor az uniós források és az adóátrendezés együttesen kedvezően hat a gazdaságra. A kkv-szektor számára elérhető gazdaságfejlesztési keretet a 2007-2013. közötti időszak hátra lévő részében mindenképpen emelni kell ahhoz, hogy a termelőeszközöket bővíteni, megújítani lehessen – mondta Parragh László.
Az MKIK elnöke szerint, ha a különadókat az érintett cégek nem tudják vagy csak részben tudják áthárítani a lakosságra, akkor a külföldre utalt profit értéke csökkenni fog, és ennek hatására a folyó fizetési mérleg egyenlege 0,5-1 milliárd euróval javulhat, csökkentve az ország kockázati felárát.
Parragh László kiemelte: Magyarország EU elnökségétől az MKIK azt várja, hogy az ország vissza tudja nyerni azt a tekintélyt, amelyet a térségben pár évtizeddel ezelőtt már megszerzett.
Az MKIK elnöke úgy értékelte, hogy a kormány komolyan gondolja az együttműködést a gazdaság szereplőivel, hiszen a választás előtt kötött megállapodás alapján programjában figyelembe veszi a kamarától érkező javaslatokat.
Példaként említette a Széchenyi Kártya program kibővítését, a szakképzésben történt jelentős elmozdulást. Ugyanakkor óriási kihívást jelent majd az Új Széchenyi Terv, mivel az ehhez kötődő pályázati kiírásokban csúszás látszik, és a kereskedelemfejlesztést a tárcák közti presztízsharcok hátráltatják – mutatott rá.
