Két kötet is megjelent Parti Nagy Lajos 60. születésnapja alkalmából: Mi történt avagy sem címmel a Kossuth-díjas író, költő új elbeszéléskötete látott napvilágot, a Rókatárgy alkonyatkor című emblematikus verse pedig díszkiadásban jelent meg Tettamanti Béla rajzaival.
Szegő János, a Magvető kiadó szerkesztője az MTI-nek pénteken – az író Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott köszöntése előtt – elmondta, hogy az új kötet 27 elbeszélést tartalmaz és leginkább a két előző novelláskötet, A fagyott kutya lába (2006) és a Hullámzó Balaton (2005) folytatásának tekinthető.
A szerkesztő felidézte, hogy a 2003-ban elhunyt neves esztéta, Balassa Péter „szociális realista elbeszélésművészetnek” nevezte Parti Nagy Lajos írásait. Szegő János szerint a kifejezés alkalmazható a 60 éves szerző új könyvére is: a Mi történt avagy sem több írása is napjaink Magyarországán játszódik, a szövegek a mai „mélyvalóság” feszültségeiről, paranoiáiról tudósítanak.
A szerkesztő rámutatott arra, hogy a kötet másik vonulatát az artisztikusabb „álomnovellák” jelentik, ezekben az előző kötetekből ismert több figura, motívum megjelenik. „Az abszurditás és az írói fantázia egyfajta groteszk, Rabelais-re jellemző karneváli hangulatot áraszt” – vélekedett Szegő János. A kötet írásait a Parti Nagy Lajosra jellemző erős nyelviség, nyelvi fantázia, a roncsolt nyelv és a költészet jelenléte jellemzi – mondta. A könyv keretes szerkezetű: a nyitó és a záró álomnovella ugyanannak a történetnek kétféle elbeszélése, e közé ékelődik a többi történet.
Szegő János a szövegek közül kiemelte Parti Nagy Kosztolányi-átiratát, amely a Fürdés című novellára épül. „Ugyanazzal a redukált sűrűséggel mutat be egy tragikus eseményt” – jegyezte meg a szerkesztő, hozzátéve, hogy az új kötet szövegeiben amúgy is gyakori szervező erő a véletlen, a baleset, hősei többségében szánalmas vagy szánandó alakok.
Parti Nagy Lajos Szekszárdon született, gyermekéveit Tolnán, Kaposváron és Székesfehérváron töltötte, ott érettségizett. Pécsett szerzett 1977-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát. Ezt követően a Baranya megyei könyvtár munkatársa, majd 1979-től 1986-ig a pécsi Jelenkor folyóirat szerkesztője volt, első versei is itt jelentek meg. 1986 óta szabadfoglalkozású író, 1991 és 1993 között a Magyar Napló versrovatát is szerkesztette. Első verseskötete, az Angyalstop 1982-ben jelent meg. Válogatott és új verseket tartalmazó kötete, a Grafitnesz kritikusai szerint „a kortárs magyar líra egyik legkarakteresebb és legnagyobb elismerés övezte teljesítménye”.
Prózaíróként 1990-ben tűnt fel, ekkor jelent meg a Jelenkorban egy ismeretlen szerző, Sárbogárdi Jolán A test angyala című kisregénye. Hamarosan kiderült, hogy az írónő maszkja Parti Nagy Lajost rejti. A test angyala megjelenése után a Magyar Napló felkérésére Parti Nagy tárcanovellákat írt: ezekből az írásokból állt össze a Se dobok, se trombiták című gyűjteménye, illetve A hullámzó Balaton című elbeszéléskötet egy része. A 2006-ban publikált A fagyott kutya lába című novelláskötet címadó írásából és A hullámzó Balaton novellából készítette Pálfi György a nemzetközi sikert aratott Taxidermia című filmjét. Az Élet és Irodalom hasábjain megjelenő rövid publicisztikai írásaiból, a hazai politikai életre reflektáló „magyar meséiből” 2012-ben jelent meg kötete Fülkefor és vidéke címmel.
A kilencvenes évek elejétől Parti Nagy Lajos színpadi szerzőként is bemutatkozott, groteszk látásmódú, parodisztikus darabjait (Ibusár, Mauzóleum, A hét asszonya, Bandy-lányok, Bivaly-szuflé) folyamatosan játsszák a színházak. Számos díj birtokosa: 1992-ben megkapta a József Attila-díjat, 1996-ban a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
