Testvér- és partnervárosaink közötti kalandozásunk következő állomása Zágráb, a kultúra és a középkori örökségek horvát városa.
Pécs évtizedek óta előremutató és tudatosan épített külpolitikai kapcsolatainak kialakítása során rendkívül nagy figyelmet fordított a határ menti, szomszédos országokkal kötött együttműködések területére. Nem véletlenül volt az úgynevezett Déli Nyitás program 2010-ben, az Európa Kulturális Fővárosa projektév rendezvényeinek és fejlesztéseinek alapeleme. A déli kulturális övezet létrehozása azonban már korábban elkezdődött Pécsett, melynek keretében a város aktív kapcsolatokat alakított ki többek között Újvidékkel, Szabadkával, Eszékkel, Mariborral, Tuzlával és – sorozatunk legújabb szereplőjével – Horvátország fővárosával, a több mint egymilliós lakosságú Zágrábbal is.
A Száva partján, a Medvednica-hegység déli lábánál fekvő várossal Pécs 2008 októberében kötött hosszú távú, ma is tartó kulturális együttműködési szerződést. A 2008-as együttműködési szerződés szövege szerint a két város egyik fő célja az volt, hogy történelmi és kulturális örökségüket közösen emeljék ki és mutassák meg Európának.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az EKF-évben Pécs Zágrábnak szentelt egy teljes napot, amikor a horvát főváros adott ízelítőt kulturális életéből a pécsieknek, de jó példa erre az is, hogy egy szintén 2010-ben bemutatott Zrínyi-operában magyar és horvát színészek egyaránt felléphettek. Zágráb és a horvát kultúra továbbá a pécsi horvát napokon és az Örökség Fesztiválon is kiemelt szerepet kapott, a két város közösen több kiállítást és művészeti bemutatót tartott a baranyai megyeszékhelyen, a hasonló együttműködések pedig az utóbbi években tendenciává váltak.
Két éve, 2016 márciusában a Déli Nyitás programjának egyik állomásaként Őri László, Pécs alpolgármestere és a város delegáltjai látogattak Zágrábba, ahol a kulturális partnerség szorosabbra fűzéséről és a gazdasági-turisztikai kapcsolatok erősítéséről tárgyaltak. Ekkor dőlt el megannyi közös tárlat megszervezése mellett, hogy Zágráb lesz a 2017-es Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó díszvendége, valamint az is, hogy a pécsi Pannon Filharmonikusok Zágrábban zenélhetnek.
Pécsben és Zágrábban – melynek neve egyébként a horvát „za grebom potoka Medvesčaka”, azaz a „Medvesčak patak partja mögött” rövidített változatából ered – nem csak kultúra-központúságuk közös, hanem az is, hogy turizmusuk nagyban épít évszázados örökségükre, a sok-sok gyönyörű templomra, váraik maradványaira, parkjaikra. Zágráb történelmi belvárosa, a Felsőváros (azaz a Gradec) és a zágrábi katedrális körül kialakított Káptalandomb töméntelen mennyiségű, jól megőrzött középkori emlékkel van tele. A Szent Márk-téren – mely a Felsőváros főtere – áll a horvát parlament, azaz a Szábor, illetve itt található a 14. században épült gótikus Szent Márk-templom is (amit később neogótikus stílusban újítottak fel), melynek középkori apostolszobrai világhírűek.
A Felsővárosban található Zágráb másik templom-látványossága, az 1600-as években emelt Szent Katarina-templom is, valamint a Szent Klára-kolostor, melyben ma a Zágrábi Városi Múzeum működik. Templomai mellett ez a központi városnegyed barokk palotáiról is híres: a turistáknak kihagyhatatlan például a Vojković-palota, melyben a Horvát Történeti Múzeum kapott helyet. A történelmi épületek fentiekhez hasonló „újrahasznosítása” Zágrábban nagyon népszerű, a zágrábi vár északi oldalánál található középkori Popov-torony például ma csillagvizsgálóként működik.
Kihagyhatatlan a Zágrábba utazók számára a már említett, város fölé emelkedő káptalandombi neogótikus Mária Mennybemenetele Székesegyház, melynek elődjét Szent László király kezdte építtetni, de azt a tatárjárás során lerombolták. És ha már Szent Lászlót említettük: tudták, hogy az ő palástját a freskóiról is híres zágrábi Szent István kápolnában őrzik? És akkor még a Zágrábi Nemzeti Színház épületéről nem is beszéltünk!
Zágráb modern központjában, az Alsóvárosra néző Lotrščak-bástya alatt, a Strossmayer-sétánynál van a zágrábi libegő, melyről régen a Pécsre tervezett libegőt is mintázták volna. Az Alsóvárosban van Zágráb legnagyobb tere, a Jellasics bán-tér, ami a középkorban piac volt, de ma már igazi sétatér, megannyi étteremmel, kávézóval és üzlettel. A shoppingolás pedig – vagy hát, minimum a kirakatnézegetés – a közeli Ilica bevásárlóutcában szinte kötelező. Ha viszont inkább a zöldbe vágynánk, irány a „Zöld patkó” nevű park, vagy a Maksimir angolpark, ahol a zágrábi állatkert is található!
