A Nemzeti Gyásznapon Pécs városa is megemlékezett az ’56-os forradalom és szabadságharc leveréséről és áldozatairól. Előbb a Mecsek-kapunál leplezték le a Mecseki láthatatlanok előtt tisztelgő emléktáblát, majd Páva Zsolt polgármester mondott beszédet az Aradi vértanúk útján lévő kopjafánál.
Dr. Debreczeni László egykori forradalmár, nyugalmazott főorvos a Mecsek-kapunál tartott rendezvényen emlékezett a pécsi eseményekre, különös tekintettel azokra a fiatal egyetemistákra, akik a Mecsek erdeibe rejtekezve harcoltak a szovjet invázió ellen.
– November 4-én hajnalban Forgószél-hadművelet néven megindult a Vörös Hadsereg támadása a magyarországi forradalom eltiprására. Az ország népe Nagy Imre drámai szózatára ébredt. Máig felejthetetlen sokként ért minket ez a bejelentés, de már Pécs utcáin is dübörögtek a tankok – pörgette vissza az eseményeket az egykori szabadságharcos.
A várva-várt nyugati segítség elmaradása miatt végül is megtorolt mecseki küzdelmeket nem felejtve hangsúlyozta Debreczeni, hogy hazánkban Pécsett küzdöttek a legtovább a forradalmárok, közel két héten át vívtak nagy áldozatokkal járó küzdelmet a szovjet csapatokkal. A hősök emlékét megőrzendő állítottak emléktáblát a harcok helyszínén, akik – mint ahogy fogalmazott – „olyan, mára már korszerűtlenné vált eszmékért ontották vérüket, mint a haza üdve, szabadsága és függetlensége”.
Ezen esemény után az északi várfalsétány tövében található 56-os kopjafánál tisztelegtek a hősök előtt. Páva Zsolt polgármester beszédében hangsúlyozta, hogy a mai nap ugyan nemzeti gyásznap, de ugyanakkor sokkal többet is jelent.
– Ez a nap azt szimbolizálja, hogy egy rövid, ámde nagyon dicsőséges két hét zárult le, amelyben a magyarság megmutatta erejét, kifejezte szabadságvágyát, s kifejezte azt, hogy másképpen, szabadon és függetlenül kíván élni, mint az azt megelőző tíz év kommunista időszakában. A gyász, a szomorúság és bánat mellett tehát egyfajta megnyugvás, ünnepélyes hangulat, katarzis is keveredik bennünk, hiszen ez a két hét okot adott arra, hogy lelkünkben ünnep legyen.
A városvezető szerint tehát újból a magyarság mutatott példát a világ számára, amit egy Heine-idézettel illusztrált: „Ha a szót hallom, hogy magyar, szűk lesz a német plundra rajtam”.
– Vannak olyan értékek egy nemzet életében, amelyeket igenis érdemes képviselni, amelyekért érdemes akár a halált is vállalni. A becsület, a hazaszeretet, a tisztesség, az emberi méltóság. Ezekre emlékezünk most, s így lesz ez mindig is, amíg magyar lesz a világon. Isten áldja Magyarországot – zárta beszédét a polgármester, akinek szavait követően az önkormányzat, a megyei kormányhivatal és különböző szervezetek képviselői koszorúzták meg az emlékművet.