Nem eléggé agilis Páva Zsolt? Elvált vagy el fog válni? Mit szól a kivándorlókhoz? Exkluzív interjú Pécs polgármesterével.
A Dunántúli Napló kicsit megsértődött, hogy nem adott nekik interjút, holott szinte mindegyik pécsi médiumnak igen. Őket miért hagyta ki?
Fogalmazzunk úgy, hogy nem törtem össze magam, hogy időt szakítsak a felelős szerkesztőjükre, de minden kérdését megválaszoltam egyébként. Mert az a lap, ahol szinte csak fizetett hirdetésben jelenhet meg a valóság Pécsről, több a féligazság, a pletyka, mint egy bulvárlapban és lassan baloldali blogok szintjére süllyedt le, nem igen vehető komolyan. Pártos, részlehajló és nem kiegyensúlyozott sajnos, egyes ott dolgozók személyes véleményei és nézőpontjai nyíltan megjelennek a cikkekben is. Ebben pedig fölösleges résztvenni, mert az én véleményemre úgy sem kíváncsiak, csak a magukét szajkózzák.
Sokan kétkedve fogadták, amikor bejelentette, hogy 6256 munkahely jött létre Pécsett. Mennyi ebből a közmunkás?
Először is szögezzük le, hogy minden munkahely valódi munkahely. A piaci alapú és a közmunka is. Szerintem érdemes megbecsülnünk azokat is, akik a közfoglalkoztatásban dolgoznak, és értelmes munkát végeznek. Főleg azok után, hogy sokan évekig munka nélkül voltak. Nagyjából 15-18% az így alkalmazottak aránya. A többi munavállalót a piaci cégek foglalkoztatják. A célom nyilván az, hogy még több munkahely legyen Pécsett, így a következő évek pécsi gazdaságfejlesztési programja is szinte csak ezt a célt szolgálja. Meggyőződésem ugyanis, hogy ha munka van, minden van.
Sokaknak máig hiányzik az Elcoteq! Komoly nagyfoglalkoztató nem jött Pécsre az elmúlt években. Miért nem?
Nekem sikerüt Pécsre csábítanom az Elcoteq-et. Sajnos később a szocialista városvezetések semmit nem tettek, hogy itt is maradjon. De azért sem, hogy új cégek jöjjenek Pécsre. És persze sokáig nem is jött egy sem. Az elmúlt két évben talán már kihevertük az Elcoteq bezárása okozta sokkot, hiszen Pécsre jött a folyamatosan bővülő Hauni, a Huawei, a Jabil, a Flextronics, 600 embert foglalkoztatna az IT-Services, új gyárat épített a BAT és már a Kinder-tojások játékait is nálunk gyártják – csak hogy a legfontosabbakat említsem. 4 éves viszonylatban 120-al több cég alakult Pécsett, mint amennyi megszűnt. Ez a négy év volt a kilépés a gazdasági válságból. A következő fél évtized a megkapaszkodásé lehet.
Azt írja a hivatalos programjában, hogy három nagy céggel is tárgyal. Mit lehet ezekről tudni?
Mostanra készült el az ország egyik legmodernebb ipari parkja, vagyis most már van mire és hova hívnunk a befektetőket, szemben azzal, amit ránk hagytak a szocialisták. Azon a területen még bicikligumik gyártásához sem volt elég terület. A mostani már alkalmas valódi nagy cégek befogadására is. Tárgyalunk világcégekkel, amelyek most keresik európai bázisaikat, és a kormány is Pécset ajánlja nekik. Ezek autó- és elektronikai gyártó cégek. A háromból egy cég pécsi bázisa, gyártó üzeme már egészen biztosnak látszik, egy másik pedig ezzel együtt érkezne.
10 ezerrel csökkent Pécs lakossága két év alatt a KSH szerint. Ön szerint mi ennek az oka?
Engem is megütött ez a statisztika, de megértem azokat, akik évtizedes küszködés után döntöttek. Mert az ilyen döntés nem egyik napról a másikra születik egy családban. Nem két év volt nehéz Pécsett, hanem tizenöt. Az ezredforduló óta ment lefelé a város, és minden erőfeszítésünket arra fordítottuk, hogy megállítsuk ezt az irányt. Ezért csökkentettünk rezsit, ezért vettünk vissza szolgáltatókat, állítottuk meg az áremelkedések horribilis ütemét. Tudtuk, nem mehet tovább az, ami évtizedig zajlott Pécsett. A következő években már a gyarapodás felé akarjuk venni az irányt. A gazdaságfejlesztési terveink arról szólnak, hogy több vállalkozás, több foglalkoztatás, és ami még fontos, szeretnénk ha Pécs az öt legolcsóbb magyar város közé tartozna a közszolgáltatások terén. Csak a Tettye Forrásház megindításával, és az újonnan alkalmazott vízdíjakkal mintegy öt milliárd forint maradt a pécsiek zsebében. Nem szeretnék visszafelé mutogatni, hiszen mindenki tudja, mi mindent követtek itt el 2010 előtt a pécsiekkel szemben. Ezért is verte ki a biztosítékot a sokat emlegetett „jutalom-ügy”, amikor milliárdokat osztottak szét néhányak között. Hosszú az a lajstrom, ami elvette sokak kedvét Pécstől.
Mit szól azokhoz, akik azt mondják, hogy Ön nem elég agilis, netán tutyimutyi, illetve, hogy más típusú városvezetõre lenne szüksége Pécsnek?
Én azt is hallottam, hogy Zágrábban leszek nagykövet, meg azt is, hogy már elváltam, vagy el fogok, illetve hogy már külön is élek… Krtiziálni bárkit, bármikor és bármiért lehet. Ezekkel nem foglalkozom. Ha az agilitás a politikai pofozkodást vagy mondjuk a kocsmázást jelenti, akkor valóban nem vagyok az. Mindig is jobban hittem az okos érvelésben, a jó szó erejében, a másik tiszteletében, mint az arroganciában és a hazugságban. A hangos szó még nem igazság, csak hangos szó. Halk, emberi módon is lehet igaza bárkinek. Legyen az közmunkás vagy polgármester. A kérdésében megfogalmazott véleményét pedig tiszteletben tartom.
Az állam átvállalta az önkormányzat adósságát. Akkor most maradt pár tízmilliárd a kasszában?
A kormány átvállalta Pécs adósságát, amit elődeink összehordtak, majd el is vertek. Hogy miként, azt tudjuk. A kalapban pedig most annyi van, amennyit saját magunk előteremtünk. Állami és önkormányzati forrásból. Amitől a kormány megszabadította Pécset, az az adósság. A hiány azonban, amely az éves működéshez kell, és sok esetben ebből a korábbi adósságból ered, fennáll. Ezen kell változtatnunk, de nem megszorításokkal, hanem a helyi gazdaság erősítésével. Mert, ha több a gazdasági szereplő, akkor a városi bevétel is több, a terhek pedig megoszlanak a sokak között.
Ha jobban áll Pécs, akkor miért nem szüntetik meg, vagy legalább csökkentik az adókat?
Folyamatosan csökkentjük az adókat! Csak az idén 300 millió forinttal csökkentek az adók, és jövőre is legalább ekkora összeggel fogjuk csökkenteni az építményadó mértékét. Elsősorban az idősek, a nagycsaládosok és a kis lakásokban élők számíthatnak adócsökkentésre vagy kedvezményekre.
Nem teljesen értem, hogy mi értelme volt az adósságátvállalásnak, ha közben a város pénzügyi mozgástere nem lett nagyobb, ha továbbra is vannak adók?
Önnek mindegy, hogy 42 milliárddal több az adósság? Szerintem senkinek nem az. Az Orbán-kormány kiszabadította a várost az adósságcsapdából. Ez lehetővé teszi, hogy megőrizzük intézményrendszerünket, vagyis az iskolákat, óvodákat, egészségügyi és szociális hálónkat. De az is ennek köszönhető, hogy elindíthattuk a buszcsere programot és visszaszerezhettük a buszainkat, amiket egy kézzel írt 2,3 milliárdos számlán passzoltak el 2009 elején. Ma már nem azzal kell foglalkoznunk, hogy miből fizetjük vissza a szocialisták milliárdos hiteleit, amivel 25 évre adósították el Pécset és a pécsieket, hanem azzal, hogy miként és merre megyünk tovább úgy, hogy a pécsiek gyarapodhassanak.
Sokat foglalkoztunk itt a Pécsmán a belvárossal. Mostanában már vannak ugyan bíztató jelek, de miért nem enged a magas bérleti díjakból a Holding? Akkor nem lenne még több bolt?
Ön azt mondja, engedjünk a bérleti díjból. Kérdem, hogy akkor miből lesz bevétel? Csökkentsük az adót nagyobb mértékben, de akkor miből tartjuk fent a város működését? Megint hitelekből? Sehová sem vezet az az út, mindannyian láttuk. A Holding üzleti ingatlanjaira licitálnak a bérlők, ők határozzák meg tehát, mennyit fizetnek érte. Egyébként a város tulajdonában lévő ingatlanok 94%-a bérbe van adva a belvárosban is. Amiket lát, azok döntő többsége magántulajdonban van. És valóban örömteli, hogy az elmúlt pár hónapban 20-25 új vállalkozás, üzlet, kávézó nyitott meg a belvárosban. Ha megindulunk gazdaságilag is felfelé, akkor ezeknek, a sikeres vállalkozásoknak a száma is növekedni fog. Éppen úgy, mint a pécsi turizmusé tavaly.
Korábbi lobbisták és gazdasági érdekcsoportok komolyan kavarnak a Zsolnay gyár körül, és lássuk be, erre ad is némi alapot Bachar Najari. Ön szerint jó döntés volt Najarinak eladni a gyárat?
A Zsolnay neve egyet jelent azzal, hogy Pécs. Ezért mentettük meg, ezért nem engedtük azt sem, hogy tönkremenjen, sem azt, hogy teljesen ellopják. A Zsolnay ma is működik, új piacokat nyitottak Európában és a Közel-Keleten, a gyár eredményei jobbak, mint korábban, országos megrendeléseik vannak. Ezek a tények! A város tényleges tulajdonos, és mindenben a pécsiek érdekeit képviseli. Ha kell egyetért, ha kell vitatkozik. Ma is vannak vitáink, mert nem mindenben értünk egyet, de ez egyáltalán nem baj. Najari úr magánember, ő a saját érdekét figyeli. Mi pedig egy közösségét, amit Pécsnek hívnak.
Az egyetem rektora rendre igen negatívan nyilatkozik Pécsről, mondhatni borúlátó. Ilyen rossz a kapcsolat a PTE-vel? Egyáltalán van a város és az universitas között valódi, élő kapcsolat?
A 21. században, a válság után mindenki keresi a helyét. Pécs is és az egyetem is. De mindkét közösség célja az, hogy sikeresek legyünk, hogy meghatározó szerepünk legyen a tágabb régióban is. Mi jobb életkörülményeket akarunk a város lakóinak, az egyetem pedig szeretne értékesebb diplomát adni fiataljaink kezébe. Egymásra vagyunk utalva, s mondhatom, ma ez nem kényszerházasság, hanem sokkal inkább szoros együttműködés. Rektor Úr jól látja a problémákat, mi pedig igyekszünk segíteni azok megoldásában, hiszen nekünk is érdekünk a sikeres egyetem. Évi 4-5 milliárd forint érkezik a városba csak a hallgatók miatt. Olyan közös cselekvésben gondolkodunk, hogy ez az összeg évi legalább nyolc milliárdra emelkedjen. És ezen nyerhet az egyetem, de nyerhet a város is. Nemcsak, és nem elsősorban az önkormányzat, hanem maguk a pécsiek. A lakásbérlettel, a vendéglátással, a szórakoztatással, a közlekedéssel és más szolgáltatásokkal. Aki Pécsre jön, az bennünket gazdagít. Azt hiszem, ehhez nem szükséges egyéb magyarázat.
Mit tart a három legfontosabb döntésének az elmúlt öt évből?
Minden döntés fontos, ezért jól meg kell fontolni előtte még a látszólag könnyűeket is. Mert mind az itt élő emberekről szól. Akkor is, ha egy idős asszonynak kell fát vinni, akkor is, ha egy rendelő felújításánál kell gondolni a mozgássérültekre, akkor is, ha egy közlekedési csomópont változik, mert fontos, hogy miként mehet át biztonságosan a zebrán egy kisdiák, és akkor is, amikor sokak számára kell kulturális kínálatot biztosítani. Nehéz tehát hármat kiemelni, de megpróbálom. Az egyik a vízmű visszavétele volt. A város lakosságának 90%-a támogatta. Megérte. A másik a buszcsere program elindítása. Félszáz buszt cseréltünk le eddig, és ma már mindig időben és pontosan jön a busz, nem úgy mint korábban. Önmagáért beszél. A harmadik a világhírű Zsolnay-gyűjtemény hazahozatala volt. Közadakozás segítségével tért vissza a városba a mintegy két milliárdos értéket képviselő egyedülálló anyag.
[note note_color=”#66caff”]Mire a legbüszkébb?
Nagyon nehéz évek vannak mögöttünk és a pécsiek mögött is, számos lemondással járó döntést kellett hozni. Hiszen működtetnünk kellett a várost, az intézményeket, az iskolákat, óvodákat, közösségi közlekedést, egészségügyi- és közszolgáltatásokat a 35 milliárdos adósság és kamatai, na meg a havi sok százmilliós törlesztőrészletek mellett is. De még így sikerült nagyon komoly eredményeket elérnünk, köszönhetően a pécsiek kitartásának.
Megvédtük a Tubest. Politikus nem kaphat többet jutalmat, mint a szocialisták idején. Kordában tudjuk tartani a szolgáltatások díjait, és csak a pécsiek véleménye számít, hogy mennyire elégedettek ezekkel. Visszaszereztük a vizünket, a parkolóinkat és a buszainkat, beindítottuk a Buszcsere Programot. Modern egészségközpontok épülnek Pécsett, már épül az új állatkert és a Tüskésréti Szabadidőpark is. Az országban Pécsett van a legtöbb gondozott zöldterület és park, és Uránváros a legjobban fejlődő városrész. Megújultak és látványos turista-vonzó helyek lettek a történelmi és vallási értékeink, épületeink, valamint a Nick-udvar is. Hazakerült a világhírű Zsolnay-gyűjtemény. Félmillió fietővendég volt a Kulturális Negyedben és a Kodályban. Számos iskolát és óvodát újjítottunk fel kívül-belül. Mindezek mellett pedig Pécsett 150 napon keresztül lehet fesztiválozni.[/note]
