Páva Zsolt, Pécs polgármesterének ünnepi beszéde, amelyet március 15-én mondott el a Kodály Központban, a Tanac Néptáncegyüttes díjátadója során.
Tisztelettel és szeretettel köszöntök Mindenkit, és külön köszönöm, hogy ebben az igencsak zord időben eljöttek és együtt ünnepelhetünk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ma, március 15-én a világ minden pontján, ahol magyarok élnek, közösen ünneplünk. Ünnepeljük a nemzet születésnapját, ünnepeljük a magyarok szabadságvágyát, ünnepeljük azt, hogy a függetlenség, sorsunk saját kézbe vételének vágya, azóta is ott van minden magyar szívében, és ezt tudja az egész világ rólunk!
A szabadság, a függetlenség, a siker sosem jön magától, azért keményen meg kell kűzdeni!
Európa kulturális fővárosaként megmutattuk a világnak, mire képes Pécs. Milyen gazdag kultúrtörténete, milyen szokásai vannak az itt élőknek, hogyan vagyunk képesek Európa egyik legzöldebb városában együtt élni különböző nemzetiségek, hogyan tudunk együtt élni a természettel – s ha kell megvédeni azt!
És, hogy nemcsak a múltból élünk, hanem a jövőnek is, azt mutatják megújult köztereink vagy új intézményeink, mint például a Zsolnay Negyed vagy a Kodály Központ.
Ma jó pécsinek lenni. Ma büszkék lehetünk magunkra, büszkék városunkra, büszkék a mögöttünk hagyott útra. Jó érzés ezt mondani, megélni.
Ne feledjük azonban egyetlen pillanatra sem, hogy nem volt ez mindig így. Sőt, nem is olyan régen még legyintettek Pécsre, ránk, s lám, mára mekkorát fordult a világ!
Ma már senki sem kérdezheti meg: „Ugyan miért is a kultúra városa Pécs?” Válaszolni sem kell, kézenfekvő a bizonyíték.
Az elmúlt húsz évben sokat fejlődött, változott az ország, de olyan ütemben, a lépcsőket hármasával-négyesével szedve, miként Pécs tette, talán egyetlen város sem volt képes. Sereghajtóból lettünk az élboly tagjai, mert szövetkeztünk kultúránkkal, hagyományainkkal, értékeinkkel.
Tisztelt Ünneplők! Hölgyeim és Uraim!
Pécs szeretne méltó módon tisztelegni azok előtt, akik kemény munkával, kitartással és hittel sikereket érnek el, sikereket szereznek Pécsnek és a pécsieknek!
Pécs városa 2011. január 27-én kulturális díjat alapított azok érdemeinek elismerésére, akik életükkel, munkásságukkal, kiemelkedő módon járultak hozzá a kultúra városának szellemi, kulturális gyarapodásához. E díj, amely a „Pécs Kulturális Nagydíja” nevet kapta, évente legfeljebb egy alkalommal adományozható.
Úgy hiszem és a szándékunk is az volt a díj alapításakor, hogy ez az elismerés az egyik legmegbecsültebb díja legyen városunknak.
Nem véletlen, hogy idén Pécs Kulturális Nagydíját a Tanac néptáncegyüttes és a Vizin zenekar kapja!
A Tanac számunkra olyan értékeket hordoz és testesít meg, amelyek Pécsnek és a pécsieknek is sajátjuk: az összetartozás, az egymás iránti tisztelet és becsület, a kulturális sokszínűség és a béke értékeit. Bizonyították ezt – egy hozzám igen közel álló megmérettetésen – a „Röpülj Páva” vetélkedőn!
Pécs ezért nagy örömmel és tisztelettel adományozza Nagydíját a Tanac együttesnek és a Vizin zenekarnak!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Végezetül még egy utolsó gondolatot osztanék meg Önökkel városunk fundamentumából, amely még inkább kifejezi, miért is illeti meg e Nagydíj a Tanacot.
Pécs európai város, amely hagyományainál fogva összeköti az embereket. Összeköti dél és észak, kelet és nyugat kultúráit, vallási örökségeit, nyelveket. Az „öt templom” városában mindenki otthon érezheti magát, mindenki barátra, közösségre lelhet. Az ezer éves egyházmegye központja egyben a vallásfelekezetek és a nemzetiségek párbeszédének városa is.
Pécs a magyar nemzet jelentős városa, amely tiszteli és ápolja a magyar történelem és a kultúra legszebb hagyományait, találkozási pontja Magyarország sokszínű kulturális törekvéseinek.
Pécs befogadó város, amely kinyújtja kezét minden ember felé, aki egy órát, egy napot, egy évet vagy egy életet tölt itt. Mi egy közösség vagyunk, gondoljunk bármit a világról, múltról, jelenről vagy jövőről, mert mi szeretjük Pécset.
Köszönöm, hogy eljöttek ma ide és, hogy együtt ünnepelhetünk!