Mint arról a PécsMa is beszámolt, eléggé kiverte a biztosítékot a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 3 kisfilmje, mivel nem az erőszak elkövetőjét, hanem az áldozatot állította középpontba, aki ráadásul „tehet róla”, hogy mi történt vele. A magyar sajtót is bejárta a spotok híre, civil szervezetek tiltakoztak ellene és petíció is született. Tegnap azonban már a Guardian is felkapta a sztorit.
A témáról a lap budapesti tudósítója számolt be. A cikkben megszólal a NaNe munkatársa, Cserháti Éva, aki azt mondja, „egy elképesztően konzervatív és patriarchális társadalom legkárosabb gondolatait” népszerűsítik ezek a filmek, mert már-már a szoftpornó szintjén mutatják be a női szexualitást ezek a videók.
Cserháti azt is kifogásolja, hogy a rendőrök megelőző filmjének felépítése és mondanivalója a „szocializmusból eredeztethető”, amikor az áldozatokat hibáztatták, élesen szembeállítva a rendőrség feddhetetlenségével.
Tegnapi cikkünkben megírtuk, a rendőrség érdeklődésünkre azt közölte: nem vonják vissza a filmeket, mert azok – szerintük – jól sikerültek. A rendőrök célja ugyanis az volt, hogy „a pécsi nők figyelmesebbek és óvatosabbak legyenek”.
Lapunk szólaltatta meg elsőként a Selfie író-rendezőjét, Ákli Krisztiánt, aki elmondta, hogy az előzetes tervek szerint a 3 rövidebb film, melyekben pécsi színészek szerepelnek, társadalmi célú hirdetésként működnének, míg a Selfie egyfajta vitaindító, tanórai kellékként funkcionálna. Már, ha minden jól ment volna.
A rövidebb spotok, melyek a Baranya megyei köztévékben futnának Ákli elmondása szerint tisztán figyelemfelhívó szándékkal készültek, melyek célja, hogy a társadalmat tegyék felelőssé a nemi erőszak mérhetetlenül súlyos problémájáért. A kisfilmek tehát arra hívják fel a figyelmet, hogy közösen kell tenni az ügyért. Az ilyen filmekkel ki lehet szélesíteni a társadalmi felelősséget, el lehet érni, hogy a nézők véleményt- és ellenvéleményt formálhassanak.
A Selfie-nek nem az volt a célja – mondta a rendező – hogy társadalmi igazságokat mondjon ki. Vitaindító, tantermekben használt „indukciós” filmnek szánták, mely önmagában nem állja meg a helyét, csak a filmet megtekintő diákok szerepjátékai, feladatai, beszélgetései után kap értelmet, formálódik egésszé. A tantermi környezetből kiemelve viszont „elcsúszik” az értelmezése, mondta Ákli. A Selfie tehát nem a valaha megerőszakolt nőknek, nem az áldozatoknak szól, hanem azoknak, akik tenni akarnak azért, hogy az ilyesmit elkerülhessék. A Selfie prevenciós film, épp ezért Ákli szerint értelmetlen lenne, ha a volt áldozatokat szólítaná meg. A film pedig azért érinti a bulizás, a lenge öltözködés, a klubokban ismerkedés motívumait, hogy a diákok körbe tudják járni ezeket a problémákat.
Ákli mindehhez hozzátette, hogy a film végén a lányt nem azért erőszakolják meg, mert hiányos az öltözete, vagy mert részeg, hanem azért, mert egyedül maradt.
A botrányos film mottójával kapcsolatban Ákli azt nyilatkozta, hogy utólag már hiába gondolkodtak olyan jobb szövegen, melyből érthetőbben kiderül, hogy a filmmel nem az áldozatokat teszik felelőssé, hanem azt a társadalmat, amiben az ilyen bűnesetek megtörténhetnek. A „Tehetsz róla, tehetsz ellene” tehát azt jelentené, hogy mindenki tehet egy kicsit arról, hogy az utcán nőket erőszakolnak meg. Ezt Ákli szerint talán érthetőbbé tette volna a „Tehetünk róla, tehetünk ellene” mottó. De ez már szerinte is csak utólagos bölcsesség.
Kérdésünkre, hogy hol csúszott még el a film bemutatása, Ákli azt válaszolta, hogy a rendőrség feltehetően ott követett el hibát, hogy a tantermi vitaindító filmet mindennemű kommentár és leírás nélkül rakták fel az internetre, hiszen így a film funkciója ismeretlen és könnyen félreérthető maradt.
Ákli mindettől eltekintve szeretné, ha filmjét használnák az iskolások társadalmi felelősségvállalásának formálására. Végezetül hozzátette, hogy ez az „inaktív siker”, ez a botrány is hasznos lehet abban, hogy az emberek elővegyék a témát, és foglalkozzanak vele.
