A helyi klímavédelmi stratégia kidolgozásával a városvezetés – a pécsiek segítségével – készülhet fel a klímaváltozás okozta környezeti problémákra és veszélyekre – mondta lapunknak Róka Róbert, az önkormányzat környezetvédelmi referense, akivel a város klímastratégiájáról beszélgettünk.
– Miért van szükség arra, hogy az önkormányzat helyi, Pécsre leszűkített klímastratégiát dolgozzon ki? Miért kell az önkormányzatoknak külön foglalkozniuk a klímaváltozás hatásaival?
– A klímaváltozás létezése manapság már nem vitatható kérdés. A problémát két irányból lehet megközelíteni és kezelni. A klímavédelmi koncepciók fő célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, azonban az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodóképesség növelése is fontos témakör. Ezekre készültek országos stratégiák, amelyek érthető módon nem tudnak feltétlenül lokális problémákra megoldásokat adni, tehát ezeket nekünk helyben kell rögzítenünk és kezelnünk, megfelelő helyzetfelméréssel. A pécsi klímavédelmi stratégia fő célja, hogy az éghajlatváltozás hatásait helyi szinten megállapítsuk, meghatározzuk a feladatokat, megfogalmazzuk a helyi célokat, és feltárjuk a mindehhez szükséges pénzügyi forrásokat.
– Vannak a klímaváltozásnak olyan ma már tapasztalható hatásai, jelenségei amelyek kifejezetten meghatározzák Pécs klímáját?
– Igen, sajnos városunkat is számos olyan hatás éri, ami a klímaváltozásra vezethető vissza. A csapadék mennyisége csökken, eloszlása pedig szélsőséges. Az ilyen, rövid időn belül, koncentráltan és gyorsan lezúduló eső okozza a pécsi villámárvizeket, például a mecsekoldali utcákban, vagy a Vasútállomás környékén. Ez a jelenség nem csak a közvetlen károkozás miatt fontos. A csökkenő csapadékmennyiség a városi növényzetre és a Mecsek erdeinek élővilágára, de a városi ivóvízszolgáltatás működésére is kihatással van. De itt említhető a hőhullámos napok számának növekedése is, ami szintén ismerős lehet a pécsieknek. Ez utóbbi és a napi halálozások száma között pedig a szakemberek már korábban összefüggést találtak. Tehát a klímaváltozás jelentősen befolyásolja a mindennapjainkat, rövidesen pedig még jobban fogja. A helyi védelmi stratégiák segítségével viszont elősegíthetjük a felkészülést, és a veszélyek kezelését.
– Milyen szerepe lehet a stratégia kidolgozásában a pécsieknek? Hogyan tudnak részt venni a munkában?
– Tény, hogy létezik jó pár olyan beavatkozás, amelyekkel a települések vezetése el tud indulni. Ilyen például az önkormányzati intézmények energetikai felújítása az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében, vagy az elektromos buszok beszerzése. A klímaváltozás és annak kezelése viszont nem egy olyan feladat, amit az állam vagy az önkormányzatok saját maguk képesek megoldani. A lakosság aktív részvétele nélkül ugyanis nem érhetünk el tartós eredményeket. Itt nem kell bonyolult dolgokra gondolni. A megfelelő és szükséges szemléletváltással a lakosság hatalmas segítséget tud nyújtani. Hangsúlyoznom kell, hogy ezzel a közreműködéssel a pécsiek nem az önkormányzatnak nyújtanak segítséget hosszú távon, hanem saját maguknak, gyerekeiknek, unokáiknak.
– Április 15-ig lehet kitölteni azt a lakossági kérdőívet, amit az önkormányzat azért osztott meg, hogy felmérjék a pécsiek klímaváltozáshoz kapcsolódó magatartását és véleményét. Miért volt fontos ez a lépés?
– A kérdőív a szakemberek számára azért fontos, hogy egy „nagy merítés” segítségével ki tudják értékelni azt, hogy a pécsiek mit tudnak a klímaváltozás okairól, hatásairól, hogyan vélekednek azokról az általuk is megtehető intézkedésekről, amellyel csökkenthetik a káros gázok kibocsátását, vagy javíthatnak az alkalmazkodóképességükön. Ez segíti a szakembereket és a projektben részt vevő Ökováros-Ökorégió Alapítvány munkatársait abban, hogy kiválaszthassák a megfelelő témaköröket a lehető legeredményesebb lakossági szemléletformálás számára.
– A 2019. januárban elindult HungAIRy Life integrált projektnek mekkora szerepe van a helyi klímastratégia megvalósításában?
– Ez a projekt a levegőminőség javítását tűzte ki célul. Azonban a klímaváltozást illetően minden összefügg mindennel, tehát ennek a projektnek is van olyan eleme, ami megvalósulását követően, közvetve helyi klímavédelmi intézkedésként is lecsapódhat. Itt konkrétan a projekt zöldfelületi kataszter elemére, az okos parkolási rendszerre és az épületenergetikai pilot-programra gondolok.
– A Települési Környezetvédelmi Program felülvizsgálatát az új városvezetés korábban megtette. Vannak olyan új elemek, gyakorlati lépések a dokumentumban, amelyek előrelendíthetik a klímaváltozás elleni harcot, illetve a stratégia kidolgozását Pécsen?
– A Települési Környezetvédelmi Programban az önkormányzat olyan célokat fogalmazott meg, amelyek a helyi klímavédelmi célok elérését segítik. A klímavédelmi stratégia tulajdonképpen a környezetvédelmi program szakági kiegészítéseként is értelmezhető. A klímavédelmi stratégia egy szakemberek által kidolgozott, kötelezően alkalmazandó módszertan szerint készül, ezért a problémák beazonosítása célirányosabban történik.
– Hiába készülnek el programok és projektek, ha az emberekhez nem jutnak el. Milyen lépéseket tesznek a lakossági szemléletformálás erősítése érdekében?
– A projektnek csak egy része a stratégia kidolgozása. A nagyobb szelet, a lakosság felé történő kommunikáció, szemléletformáló rendezvények és tevékenységek szervezése, ehhez kapcsolódó kiadványok elkészítése. Meg kell említeni itt, hogy már sok olyan cég létezik, amelyeknek fontos az, hogy egy fenntarthatóság terén elkötelezett városban telepedjenek le. Számos olyan helyi cég is van, amelynél a szemléletváltás tettekre is fordítható. Őket kívánjuk mozgósítani egy új kezdeményezéssel, aminek a lényege, hogy közterületen vagy saját területeiken gazdagítsák a növényállományt. A gazdasági élet szereplőinek a megszólítását részben az Ökováros-Ökorégió Alapítvány, mint konzorciumi partner végzi. Egyes feladatokat továbbá, azok összetettsége miatt, külső szakértő bevonásával tudjuk megoldani, ezekre a feladatokra pedig az önkormányzat nemrég beszerzési eljárást írt ki, ami nemsokára le is zárul.
– Mekkora összegből és milyen forrásból valósulhat meg a klímavédelmi stratégia kidolgozása?
– A stratégia anyaga egy KEHOP pályázat keretében finanszírozott támogatásból, közel 3 millió forintból valósul meg.
Az interjúban említett, április 15-ig kitölthető kérdőív itt található.
A kérdőívet magánszemélyek, helyi civil szervezetek, döntéshozók, gazdasági szervezetek képviselői is kitölthetik. Alig kéttucat kérdésre kell válaszolni (személyes adatokat nem kell megadni), mely mindössze 10 percet vesz igénybe.
